KMN – Kisebbségi lét a foci tükrében

Boros Miklós és Gazdag József

Fotó: KMN

Az a fajta ellenséges magatartás, amellyel a bukaresti román sportsajtó támadja a vidéki, elsősorban a magyar vagy magyarnak tartott klubokat, nem tapasztalható a szlovák média részéről – többek között ez derült ki a Kolozsvári Magyar Napok egyik beszélgetésén.

Kiss Előd-Gergely

2017. augusztus 20., 22:422017. augusztus 20., 22:42

Egy etnikai kisebbség tagjainak nehéz azonosulniuk a többségi nemzet sportcsapatával: a felvidéki magyarok ugyanúgy nem tudnak a szlovák labdarúgó-válogatottnak szurkolni, ahogyan az erdélyi magyarok többsége sem drukkol a románnak – hangzott el többek között a 8. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Futball kisebbségi szemmel című hétvégi beszélgetésen.

Az eseménynek a magyar kézműves sörök udvara adott otthont, ahol Boros Miklós kolozsvári sportújságíró – lapunk volt munkatársa – a felvidéki, szintén sportújságíróként tevékenykedő Gazdag Józsefet faggatta. A Krónika kérdésére a felvidéki újságíró elmondta: az a fajta ellenséges magatartás, amellyel a bukaresti román sportsajtó támadja a vidéki, elsősorban a magyar vagy magyarnak tartott klubokat, nem tapasztalható a szlovák média részéről.

Igaz, nem örülnek annak, hogy magyarul megy a szurkolás a dunaszerdahelyi DAC focicsapat meccsein,

de nem vádolják a csapatot bírók megvásárlásával, mint ahogyan például a bukarestiek tették a Kolozsvári Vasutassal (CFR) szemben. Gazdag elmondása szerint ugyanakkor volt példa arra, hogy az etnikai feszültségek kihatottak a játékosok karrierjére. Szikora György – akit a 60-as évek vége fele a fehér Pelé néven emlegettek – karrierje gyakorlatilag derékba tört, amikor 1969-ben a 3-3-as döntetlennel véget ért Csehszlovákia–Magyarország világbajnoki selejtező mérkőzés szünetében csapattársai azzal vádolták, hogy elárulta a magyaroknak a taktikát.

A szakértő a beszélgetésen azt is felidézte: amikor még létezett Csehszlovákia, több első osztályú csapatnak volt magyar szurkolótábora,

az 1980-as években még Kassán is lehetett magyar nyelvű szurkolást hallani.

Szlovákia különválása után azonban az újdonsült államban egyre erősebbé vált a politikusok által gerjesztett magyarellenes retorika, így ma a felvidéki magyarok már csak egy klubnak, a dunaszerdahelyi DAC-nak szurkolnak. Mindez egyetlen mérkőzésre vezethető vissza. 1992-ben a pozsonyi Slovan a Ferencvárost fogadta a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK – a Bajnokok Ligája elődje) selejtezőmérkőzésén, amikor a kirendelt kommandósok minden különösebb ok nélkül megtámadták a Fradi-szurkolókat.

Vladimír Meciar, Szlovákia akkori szélsőséges, nacionalista, magyarellenes miniszterelnöke ugyanis így kívánt erőt demonstrálni a magyarokkal szemben – magyarázta Gazdag József. A szlovák karhatalom ügybuzgósága ezzel nem ért véget, ugyanis 2008-ban a rendőrök valóságos rohamot indítottak a magyar szurkolók ellen egy Slovan–DAC mérkőzésen.

A rendőrség vezetői magyar provokációra hivatkoztak, de hitelt érdemlően azóta sem tudták ezt bizonyítani. Biztos, ami biztos alapon ugyanakkor betiltották a magyar zászlók használatát a labdarúgó-mérkőzéseken.

A DAC közkedveltségét egyébként annak köszönheti, hogy tudatosan magyar: magyar a tulajdonos – Világi Oszkár –, és magyar szponzorok támogatják.

A beszélgetésen az élelmesebb érdeklődők hozzájuthattak a pozsonyi újságíró Egy futballfüggő naplójából című kötetéhez, amelyet 10 év alatt megírt tárcáiból válogatott össze.

A Kolozsvári Magyar Napokon az érdeklődők számos érdekfeszítő sporttémájú beszélgetésen vehettek részt, lapunk egyik munkatársa pedig vasárnap délelőtt részt vett a Dribli erdélyi gyerekfociklub közéleti tornáján is, amelyet zsinórban harmadszor a lelkészek csapata nyert meg az RMDSZ politikusai, a vállalkozók csapata és az újságírók elől orozva el a „kupát”. A Krónika egy klasszikus mesterhármassal járult hozzá az újságírócsapat teljesítményéhez, de ez csak a tisztes helytállásra volt elegendő.