Képviselőházi igenre vár a paralimpikonokra vonatkozó sporttörvény-módosítás

Ez a sporttörvény módosítását célozza, mivel a jelenlegi nem téri ki a fogyatékkal élő versenyzőkre is.

„Egy olyan problémát szeretnénk megoldani, amely nem méltó egy uniós tagországhoz. A fogyatékkal élő sportolók számára diszkriminatív az a tény, hogy az állam nekik nem biztosítja ugyanazokat a felkészülési lehetőségeket, illetve ugyanazokat a pénzügyi kereteket. Ezért volt fontos egy ilyen jellegű törvénytervezet kidolgozása, amely törvényes úton szabályozza azt, hogy megfelelő sportközpontokat létesítsenek fogyatékkal élő sportolók számára is, illetve azt is, hogy ugyanolyan pénzügyi juttatásokban részesüljenek, mint a többi sportoló” – magyarázta Tánczos.

A Hargita megyei szenátor, aki korábban a Román Jégkorongszövetség elnöke is volt, reméli, hogy a szentáus után a képviselőház is rábólint majd az RMDSZ-es kezdeményezésre.

Gátolt fejlődés

Novák Eduárd örömmel fogadta, hogy az első akadályt sikerrel vette a törvénymódosító javaslat, mivel jelen pillanatban, bár az alkotmány szavatolja az egyenlő jogokat, a gyakorlatban ez nem működik. „Elég, ha csak a díjazásokat nézzük” – mutatott rá. Az olimpián elért eredményekért ugyanis egy fogyatékkal élő sportoló nagyságrendekkel kevesebb állami jutalmat kap, mint amennyit ugyanolyan helyezésért adnak más versenyzőknek.

„Ez diszkrimináció, hiszen ugyanazt a munkát fektetik be az eredményért, ráadásul sokkal nehezebb körülmények között” – magyarázta a kerékpáros. Hozzátette, ő a londoni paralimpiai aranyérméért a „rendes” díjazást kapta, ám ez akkor egy kormányrendelet miatt történt, az erre vonatkozó jogszabályok változatlanok maradtak, így legutóbb a Szocsiban hatodik helyezést elérő síző már sokkal kevesebbet kapott eredményéért, mint fogyaték nélkül élő társa.

A paralimpikonoknak ráadásul még életjáradék sem jár akkor, ha kiváló eredményeket érnek el, holott épp ugyanannyit áldoznak a versenysportra, mint bárki más, tehát fogyaték nélkül élő társaikhoz hasonlóan nekik is járna valamifelé „nyugdíj”.

Novák szerint a pénzbeli különbségtétel miatt sem tudtak fejlődni Romániában a paralimpiai sportágak. Ugyanakkor a „fejetlen” sportközpont-építések is gátolták az előrelépést ezen szintén változtathat a törvénymódosító javaslat. A sportvezető tájékoztatása szerint ugyanis jelenleg szinte egyetlen központ sincs úgy kialakítva, hogy azt a mozgáskorlátozottak is könnyedén igénybe vehessék a felkészülésük során, beleértve még az izvorani-i olimpiai sportbázist is. Pedig a megfelelő közlekedés biztosításával egyedül is könnyedén, segítség nélkül boldogulnának.

Harc az alapokért

Novák szerint a szentáus által most megszavazott törvénymódosító javaslat annak a másfél évtizede elindult úttörő stratégiának a része, amely a paralimpiai sportágak fejlesztését célozza. Rámutatott, hogy a fogyatékkal élő versenysportolók számára egyértelműen az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Svédországban vagy Norvégiában a legfejlettebb a rendszer. De szerinte nem kell annyira messzire menni.

„Pozitív példa Magyarország is, amelyet 35 paralimpikon képvisel, miközben Romániát csak három. Ez sok mindent elárul” – magyarázta. Az említett országokban ugyanis nincs egyenlőtlenség a fogyatékkal és anélkül élő sportolók között. „Ez voltaképp az alap, de nekünk még ezt is ki kell harcolnunk. Pedig nem kellene, hogy gond legyen, mégis, mióta vitatjuk” – állapította meg Novák Eduárd.