Futball szociológus szemmel

A sétatéri Kaszinó épületében megtartott pénteki előadásokon – a magyar–román válogatott labdarúgó-mérkőzések történetét bemutató vándorkiállítás utolsó kolozsvári estjén – a labdarúgást társadalmi kérdésként vizsgáló szociológusok vitték a szót.

Elsőként Balázs Előd, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem mesterképzős hallgatója értekezett az európai labdarúgás átigazolásairól. Kifejtette: az 1993-as Bosman-szabállyal új korszak kezdődött az európai átigazolási piacon. Ennek következtében az országok egy része – Anglia, Spanyolország, Olaszország – importőr lett, míg más országok exportálják a futballistákat. Brazília és Argentína a két piacvezető futballexportőr, míg Portugália, Ukrajna és Belgium tranzit országoknak számítanak ebből a szempontból.

A magyarországi klubok a legtöbb játékost Szerbiából és Brazíliából szerződtetik, míg Romániába Brazíliát követően Portugáliából érkezik a legtöbb idegenlégiós. Jellemző adat, hogy az angol első osztályú bajnokság 508 játékosából 355 a külföldi, ami 69,9 százaléka a teljes játékosállománynak. A szigetországot Olaszország, Franciaország és Németország követi, ahol a külföldi labdarúgók aránya az első osztályban 54, 45,6, illetve 45,5 százalék. Magyarországon az NBI játékosainak 33,4, Romániában 33,5 százalék a külföldi játékosok aránya.

Kielemezték a KVSC-t
Szilágyi Andrea Réka szociológus, egyben a KVSC szurkolói csoportjának tagja arról beszélt, hogy a szurkolás olyan életmód, amely komplex tevékenységet takar. Elmondta: a precíz forgatókönyv alapján összeállított, de a mérkőzés történéseire is reagáló énekek, rigmusok egyfajta rítust jelenítenek meg. A szurkolói csoport tagjai a stadionon kívül is találkoznak, ahol többek közt beavatási bulit szerveznek a csoport új tagjainak, de jótékonysági eseményekre is sor került már.

Az előadásban ugyanakkor elhangzott, hogy a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatát támogató KVSC szurkolói csoport identitását nem annyira az etnicitás, hanem inkább a „kolozsváriasság”, a lokálpatriotizmus, valamint a civilizált szurkolásról alkotott kép határozza meg. Noha a köztudatban a KVSC magyar szurkolói csoportként van elkönyvelve, egyre több a román is az egyébként zömében a középosztályt képviselők szurkolótáborában.

A hatalom és a labdarúgás
Az est záró előadásában Péter László szociológus rámutatott: a hazai labdarúgás vezető testületeit „rendiség” jellemzi. Az önkényes döntések, az informalitás és a korrupció jellemezte rendiséget a szociológus szerint jól mutatja a sportvezetők nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai. Péter László kifejtette, az első világháború utáni Romániában a futball egy szimbolikus harc keretein belül a nemzeti identitás kifejező eszköze lett.

Péter László kifejtette, míg a labdarúgást sokáig az államok használták ki hatalmi törekvéseikre, addig napjainkra a gazdasági logikák mentén lépő nemzetközi szövetségek számára az egyes országok és a nemzeti szövetségek is eszközökké váltak. A szociológus szerint az UEFA és a FIFA kezében központosult hatalom hosszú távon nagyobb kockázatot jelent, mint a nemzetállamok hatalma.