EURO 2016 – Nagy elődök nyomdokain

Európa Nemzetek Kupája néven 1960-ban indult útjának az 1968 óta már Európa-bajnokságként számon tartott legrangosabb kontinentális labdarúgótorna, ahol idén minden korábbinál több válogatott, 24 csapat vesz részt Franciaországban – ahol egyébként a legelső kontinensviadalt is megrendezték. Eleinte még csak „négyes döntőt\" rendeztek, majd 1980-tól kezdve folyamatosan növelve a létszámot nyolcról 16-ra, majd elérték a mostani csúcsot.

Az eddigi tizennégy Eb-ből a németek és a spanyolok egyaránt hármat megnyertek, de az örökranglista harmadik helyén álló gallok sem panaszkodhatnak, mert házigazdaként 1984-ben és 2000-ben is aranyéremmel zártak. Előbbi torna döntőjében épp a spanyolokat múlták felül 2-0-ra, míg utóbbit az olaszokkal szemben nyerték meg aranygóllal 2-1-re – David Trezeguet talált be a ráadásban a legendás Francesco Toldo kapujába.

Ez volt egyébként az a kiírás, amikor Románia elérte modernkori eddigi legjobb Eb-eredményét: az Anglia, Portugália és Németország alkotta csoportkör második helyéről – a portugálok mögött – továbbjutva, az olaszoktól kaptak ki a negyeddöntőben 2-0-ra. Ekkor egyébként Jenei Imre volt a válogatott szövetségi kapitánya, és bár már történelemnek tűnik, de még Jugoszlávia is részt vett rajta. Ez az Eb volt Gheorghe Hagi utolsó szereplése a válogatottban, de a németek, illetve az angolok elleni gólokat Viorel Moldovan, illetve Cristian Chivu, Dorinel Munteanu és Ionel Ganea szerezték – utóbbi a 89. percben büntetőből. A „Kárpátok Maradonáját\" pályafutása utolsó válogatott meccsén kiállították.

Franciaország, a mumus

A piros-sárga-kékek emellett még három Eb-n vettek részt, de sem 1984-ben, sem 1996-ban, sem pedig 2008-ban nem sikerült továbbjutniuk a csoportkörből. Előbbi tornának ugye szintén Franciaország adott otthont, de miután Bölöni László góljával egy Spanyolország elleni 1-1-gyel nyitottak, később kikaptak az NSZK-tól (2-1-re) és Portugáliától (1-0-ra) is. A \'90-es években fénykorát élő romániai együttes \'96-os szereplése ismételten kötődik a gallokhoz, akikkel azonos négyesben kezdtek. Erre a tornára a \'94-es világbajnokságon kivívott negyeddöntős szereplés után nagy reményekkel utazott el a válogatott, de a viadal hamar rémálommal változott, miután kikaptak Franciaországtól és Bulgáriától 1-0-ra, majd pedig a spanyolok múlták őket felül 2-1-re. 

Az eddigi Eb-helyszínek és a győztesek: 1960. Franciország – SZOVJETÚNIÓ;
1964. Spanyolország – SPANYOLORSZÁG; 1968. Olaszország – OLASZORSZÁG;
1972. Belgium – NSZK;
1976. Jugoszlávia – CSEHSZLOVÁKIA;
1980. Olaszország – NSZK;
1984. Franciaország – FRANCIAORSZÁG; 1988. NSZK – HOLLANDIA;
1992. Svédország – DÁNIA;
1996. Anglia – NÉMETORSZÁG;
2000. Belgium és Hollandia – FRANCIAORSZÁG;
2004. Portugália – GÖRÖGORSZÁG;
2008. Ausztria és Svájc – SPANYOLORSZÁG; 2012. Lengyelország és Ukrajna – SPANYOLORSZÁG.

Legutóbb a 2008-as seregszemlére kvalifikált a csapat, de a franciákat akkor sem úszták meg. Egy gól nélküli döntetlennel kezdtek ellenük, majd Adrian Mutu gólja révén következett az Olaszország elleni 1-1-es remi, hogy aztán a Hollandia ellen elszenvedett 2-0-s vereség miatt befejezzék a küzdelmet.

Érthető tehát, hogy nem volt teljesen felhőtlen az öröm, amikor a mostani Eb-re megint a franciákat kapták ellenfélként, ráadásul a két alakulat eddigi egymás elleni mérlege sem nekik kedvez – a piros-sárga-kékek öt döntetlen mellett mindössze három győzelmet jegyeztek eddig a gallok elleni 15 mérkőzésükön.

Utoljára 2011-ben, a 2012-es Eb selejtezőiben találkoztak Bukarestben, akkor gól nélküli döntetlen lett a végeredmény.

Sok évtizedes várakozás

Magyarország labdarúgó-válogatottjának nincsenek ilyen „közeli élményei\" nagy nemzetközi labdarúgó-viadalokról, legnagyobb sikereit akkor érte el, amikor Románia válogatottja többnyire „gyermekcipőben\" járt vele szemben. A 20. században ugyanakkor óriási hírnévre tett szert, olyannyira, hogy a Puskás-érában valóságos legendává vált az anyaországi futball. Világbajnokságon 1938-ban és 1954-ben ezüstérmes lett, az 1964-es tornát bronzéremmel zárta és még három olimpiai aranyéremmel is büszkélkedhet 1952-ből, 1964-ból és 1968-ból. 1950. június 4-e és 1954. június 30-a között máig rekordnak számító 30 mérkőzésen maradt veretlen.

Az eddigi Európa-bajnokságok góllövői

Összesített élmezőny: Michel Platini (9 gól), Alan Shearer (7), Thierry Henry, Patrick Kluivert, Ruud van Nistelrooy, Nuno Gomes, Cristiano Ronaldo, Zlatan Ibrahimovic (6). Romániai gólszerzők: Bölöni László, Marcel Coraș, Florin Răducioiu, Viorel Moldovan, Cristian Chivu, Dorinel Munteanu, Ionel Ganea, Adrian Mutu.
Magyarországi gólszerzők: Bene Ferenc (2), Novák Dezsó, Kű Lajos.

Világversenyen viszont harminc éve, az 1996-os olimpia óta nem lépett pályára, Európa-bajnokságon pedig 1972-ben szerepelt utoljára. Akkor előbb a majdani ezüstérmes Szovjetuniótól – a Gernd Müller fémjelezte Nyugat-Németország lett az Eb-győztes – elszenvedett 1-0-s vereség után a házigazda Belgiummal szemben veszítették el 2-1-re a bronzmérkőzést. Erre a tornára egyébként Magyarország épp Romániával szemben jutott tovább a negyeddöntőből, ahol a hazai 1-1 után Bukarestben 2-2-es döntetlent ért el, míg végül semleges pályán, Belgrádban 2-1-re nyert Kocsis Lajos és Szőke István góljaival.

Azóta viszont a magyarok rendre lemaradtak a kontinensviadalról, hogy aztán a mezőnybővítés új esélyt adjon a piros-fehér-zöldeknek. A történelmi sikereiből táplálkozó alakulat most ugyan „outsidernek\" számít, de már a selejtezők során, a Dárdai Pál irányítása alatt megkezdett munka új fejezetet nyitott a magyarországi labdarúgásban. Ezt folytatja most Bernd Storck szövetségi kapitány, aki leszögezte: nem turistának utaztak el Franciaországba.

Elkészült az álomcsapat

Három olasz, két német, két spanyol, egy francia, egy portugál és egy holland futballista kapott helyet minden idők legjobb Európa-bajnoki keretében. Az UEFA által szervezett szavazás eredményeként a Juventus legendás kapusa, Gianluigi Buffon őrizné a hálót az olasz Paolo Maldini, a német Francz Beckenbauer és Philipp Lahm, valamint Carles Puyol hátvédek segítségével. A középpályán a spanyol Andrés Iniesta, az olasz Andrea Pirlo és a francia Zinédine Zidane játszana, míg a csatársorban a portugál Cristiano Ronaldo, a francia Thierry Henry és a holland Marco van Basten gondoskodna a gólokról.

Harc a Delaunay-kupáért

A mostani franciaországi Európa-bajnokság a 15. kontinensviadal lesz. A július 10-ei döntő győztese pedig a Henri Delaunay-kupát emelheti majd magasba. A kontinensviadal ötletgazdájáról, a francia szövetség egykori titkáráról elnevezett vándorserleget nyolc évvel ezelőtt „újították fel\" a londoni Asprey ékszerészetben.

A jelenlegi trófea nagyon hasonlít az eredeti, 1960-asra, legfőképp csak méreteiben változott: ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.