
2010. április 21., 13:542010. április 21., 13:54
A spanyol sportdiplomatát a Quirón de Barcelona klinikán ápolták súlyos szívelégtelenség miatt.
Juan Antonio Samaranch 1920. július 17-én, Barcelonában született. A közgazdász végzettségű sportdiplomata „civil” életében több bankban végrehajtó bizottsági tag, majd Spanyolország moszkvai és ulánbátori nagykövete volt.
A NOB tagjává 1966-ban vált, 1968 és 1975, valamint 1979 és 1980 között a testület protokollfőnökeként, 1970-től 1978-ig, illetve 1979 után végrehajtó bizottsági tagként, 1974-től 78-ig alelnökeként, 1980 és 2001 között pedig elnökeként tevékenykedett, azóta örökös tiszteletbeli elnök volt. Befolyását visszavonulását követően is megőrizte, többek között utóda, Jacques Rogge megválasztásában is szerepet játszott.
Rendkívül feszült politikai légkörben vette át a világ legjelentősebb sportszervezetének irányítását. A moszkvai olimpiát a kapitalista, a négy évvel későbbi, 1984-es Los Angeles-i játékokat pedig a szocialista országok többsége bojkottálta. Ráadásul az 1984-es rendezésre egyedül az amerikai város jelentkezett, azaz az olimpiai mozgalom nagyon nehéz időszakon ment keresztül. Samaranch egyik fő érdemének éppen azt nevezik, hogy pénzügyileg megerősítette a NOB-ot, és ismét vonzóvá tette mindenki számára a játékokat. Ezzel párhuzamosan elérte, hogy a versenyeken továbbra se legyenek hirdetések, és a különböző sportágak eseményeinek lebonyolítási rendjéről a döntő szót továbbra is a NOB mondja ki – még ha ezt a körülményektől, a pénzügyi-gazdasági környezettől nem teljesen függetlenül teszi is.
Ugyancsak a tevékenységével összefüggő pozitívumok közé sorolják, hogy a játékokba egyre inkább bevonta a profikat, s az olimpia univerzálissá vált, a világ legjelentősebb, legtöbb embert érdeklő eseményévé nőtte ki magát.
Leköszönéséig ugyanakkor elemzők szerint a NOB felépítése nem követte a játékok fejlődését, a korrupció megakadályozásában sem volt hatékony Samaranch, és nem vette elég komolyan a doppingellenes harcot sem. Szintén felrótták neki, hogy a fasiszta Franco-rezsim alatt pozíciókat töltött be, egy orosz könyv pedig azt írta, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) ügynöke volt.
A sportéletben a NOB-on kívül is több tisztséget töltött be: a Spanyol Olimpiai Bizottság tagja, sportállamtitkár, a Spanyol Korcsolyázó Szövetség elnöke, a Mediterrán Játékok szervezetének alelnöke volt, illetve vezette a spanyol küldöttséget az 1956-os Cortina d,Ampezzó-i téli, valamint az 1960-as római és 1964-es tokiói nyári olimpián.
Hat nyelven – katalánul, spanyolul, franciául, angolul, oroszul és németül – beszélt. Tíz éve megözvegyült, felesége, Maria Teresa Salisachs-Rowe – akit 1955-ben vett el – 2000-ben hunyt el. Gyermekei: Maria Teresa és Juan Antonio Samaranch Salisachs.
Nagyon gyanúsnak nevezte Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt a játékvezetőt, aki a futball-vébén kiállította az amerikai Folarin Balogunt a Bosznia-Hercegovina elleni, nyolcaddöntőbe jutásról határozó mérkőzésen.
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.