Példátlan büntetés: „öltözőbe küldték” az orosz atlétikát

„Pillanatnyilag a legkeményebb szankciót alkalmazzuk, de egyetértettünk abban, hogy ez a rendszer rossz a sportolók számára, és nemcsak Oroszországban, hanem az egész világon” – fogalmazott az IAAF elnöke, Sebastian Coe, hozzátéve, hogy bár „szégyenletes figyelmeztetés” a sportág számára, a csalást nem tolerálhatják.

A világszövetség tanácsának péntek esti telekonferenciáján, 21-1-es voksaránnyal meghozott döntés – amelyre korábban ily módon még nem volt példa – gyakorlatilag azt jelenti, hogy az orosz atléták nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken, így az olimpián sem. A szankció egészen addig hatályban marad, ameddig az orosz szövetség nem vezeti be a szükséges intézkedéseket. Ha ezt nem teszik meg időben, akkor elvesztik a jövőre tervezett, kazanyi junior világbajnokság és a Csebokszáriban esedékes csapatvilágkupa rendezési jogát is.

Vitalij Mutko orosz sportminiszter reményét fejezte ki, hogy országa atlétái ott lehetnek a jövő évi olimpián. „A felfüggesztés ideiglenes. Egy különleges ellenőrző bizottság meg fogja vizsgálni az ügyet, és még mindig bízom benne, hogy mindent rendbe tudunk hozni” – magyarázta a politikus. Az említett testületet egy független nemzetközi doppingellenes szakértő, a norvég Rune Andersen vezeti majd, és helyet kap benne az IAAF tanácsának három tagja is, őket később jelölik ki.

A sportágat alapjaiban megrázó botrányt még tavaly decemberben robbantotta ki a német ARD televízió riportja az államilag támogatott orosz doppingrendszerről. Moszkva visszautasította a vádakat, ám később folyamatosan jelentették be ismert és sikeres, olimpiai és világbajnok atléták doppingvétségeit és büntetéseit. A WADA múlt héten felfüggesztette a moszkvai doppingellenőrző laboratórium engedélyét, a létesítmény vezetője, Grigorij Rodcsenkov pedig még aznap lemondott, és elismerte, hogy ő adott utasítást 1417 orosz sportoló doppingmintájának megsemmisítésére.