Nehogy már azt higgyük, hogy az eurokonformmá válás csupán vadonatúj, veszteségmentesen mûködõ közmûveket, élhetõbb településeket, civilizáltabb munkakörülményeket, kanyarmentes kígyóuborkát és humánus körülmények között jobblétre szenderített vágósertéseket jelent. Ha Románia EU-integrációjáról van szó, akkor akad még egy-két tényezõ, amire érdemes jobban odafigyelni. A csatlakozás izgalma ugyanis a társadalom minden szegmensét egyre jobban átitatja, államfõtõl a vájárig és fõügyésztõl a jósnõig. Ez utóbbiak például dicséretes buzgalommal készülnek az uniós csatlakozás után megjelenõ kihívásokra, a híradások szerint egyre több boszorkány fogad fel magának angoltanárt, hogy mire Románia tagja lesz az Európai Uniónak, gyõzze majd az angol ajkú kuncsaftok rohamát.
A szakma egyik, a szakértõk szerint jeles képviselõje, a hangzatos nevû Ioana Sidonia például arra hivatkozva kezdett el angolul tanulni, hogy bûvereje megsúgta, hamarosan sok angolul beszélõ ügyfél keresi majd fel. A varázsgömb nagyasszonya sajátos önkritikával fogalmazta meg, miért is fogad fel nyelvtanárt: „Eddig angolul csak különféle whiskyk nevét tudtam, legfõbb ideje bõvíteni szókincsem” – mondta.
Azért nem kis üzlet van ebben a szakmában, úgyhogy nem is csodálkoznék, ha a nyelviskolák külön tanfolyamokat szerveznének, a szótárkiadók pedig különleges szószedeteket állítanának össze a boszorkányok számára. Például elsõ lecke: a macskagyökér, kígyónyelv, gyíkepe szavak angol megfelelõje és annak szinonimái. Második lecke: Párbeszédgyakorlatok. 1. példa: Jó napot kívánok, hol van itt egy holdfényes tisztás, ahol meztelenül táncolhatok a pokol követeivel? 2. példa: Ó, Ön is varangyos béka izzadságmirigyét adagolja a szerelmi bájitalba, vagy a halálfejes lepke szõrtüszõjére esküszik?
Sõt nem árt, ha az illetékesek is befektetnek egy kicsit a boszorkányok képzésébe, hiszen egyelõre amúgy is meglehetõsen szegényes az az infrastruktúra, amivel az ország versenyképesen léphetne fel az EU-ban. Így aztán elképzelhetõ, hogy az eredményezne beláthatatlan fejlõdési lehetõséget, ha a huszonegyedik században Románia Európa jósközpontjává válna.