
2010. december 06., 09:092010. december 06., 09:09
Volt klasszikus és kortárs is, jó és rossz előadás, de ezek egy-két kivételtől eltekintve sem a nézőtereket megtölteni, sem a szakma elismerését kivívni nem tudták” – mondta Nagy Botond, a Népújság munkatársa A színház közönsége, a közönség színháza címmel a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Maros megyei fiókja által szervezett marosvásárhelyi kerekasztal-beszélgetésen.
A beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért csökkent a közönség érdeklődése az utóbbi időben a vásárhelyi színház iránt, és mit kellene tenni ez ellen. A vitát lapunk munkatársa, Szucher Ervin, illetve a Maros Televízió szerkesztő-bemondója, Lovász Ágota vezette. Kárp György gazdasági igazgató és Csapó György, az intézmény ideiglenes vezérigazgatója kifejtette: közönség nélkül nincs színház, viszont ma Marosvásárhelyen a színházvezetők nem ismerik a közönség véleményét, mert nincsenek közönségtalálkozók. Ezzel szemben Kövesdy István, a Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője leszögezte: nem bízik az ilyen fórumokban, szerinte nem kell ilyesmit szervezni. „A közönség nem alkothat véleményt, ha nem jár színházba, márpedig Vásárhelyen nagyon sokan elkerülik a színházat” – hangoztatta.
Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő, a társulat egykori vezetője igen indulatosan bírálta a fórum szervezőit, a színház vezetőségét, a színészeket, de főként a közönséget. KAF színházi embernek tartja magát, hiszen színész édesanyja és rendező édesapja révén a szatmári színfalak között nőtt fel. „Ilyen Vásárhely. A vásárhelyiek nem járnak színházba, és a Látó irodalmi estjeire is nagyon kevesen jönnek el” – mondta. Úgy vélte, hogy a színház berkeiben megalkuvás, minimalizmus, populizmus uralkodik, korrumpálható a vezetőség és a társulat.
Kozsik József színművész, aki a színház alkalmazottja volt, és jelenleg magántársulatot vezet, szóvá tette: a színházban keményen kellene dolgozni, de ez most nem mondható el a társulatokról. Szerinte a vidéki közönséget is ki kell szolgálni, a kisvárosokba, falvakba is el kell vinni a kultúrát.
Egy magyarországi turista elmondta: az év folyamán összesen 24 napot töltött Marosvásárhelyen, szeretett volna színházba menni, de nem voltak előadások. A színház honlapján nincsenek friss információk, a színház megközelíthetetlen, előtte műjégpálya éktelenkedik, és ha valaki le akarja fotózni az épületet, akkor csak a mobilvécéreklámmal együtt tudja lencsevégre kapni.
Csapó György ideiglenesen megbízott vezérigazgató fenntartotta azt az álláspontját, hogy ha a soron levő versenyvizsgán elnyeri a kinevezését, akkor megválik Kárp Györgytől és Kövesdy Istvántól. „Ebben a színházban semmi nem működik. Mindent a nulláról kell kezdeni. Nincs működési szabályzat, nincsenek munkaköri leírások.
Az utóbbi öt évben a színház 8 millió lejnyi közpénzt költött el, de nem tudom, hogy mire. Mostani állapotában ez az épület nem színház, hanem egy építőipari vállalat raktára. Be fogom zárni a színházat, más helyszíneken fogunk játszani, amíg rendbe nem hozzák az épületet és a környékét” – szögezte le az igazgató. A repertoár tekintetében szerinte meg kell felelni a közönség elvárásainak, ugyanakkor ízlést is kell nevelni. Elmondta: akár populizmus árán is vissza akarja hódítani a közönséget. Gyerekelőadásokat, diákbérletet is ígért. A honlap megújítását is elsőrendű feladatnak tartja, csakhogy annak a működtetéséért egy cég felel, így csak jövő februártól lehet érdemi változásra számítani, mikor lejár a céggel kötött szerződés.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.