
2013. április 19., 07:292013. április 19., 07:29
„A román nyelven játszott előadás egy független projekt első állomása, melynek célkitűzése nemzeti hovatartozástól függetlenül megszólítani a közönséget” – fogalmaztak az előadás ajánlójában az alkotók, hozzátéve, hogy a produkcióban szereplő román és magyar művészek tervezik, hogy a jövőben az előadást három nyelven (románul, magyarul és angolul) is eljátsszák. Az előbemutatóra szombaton 19 órától kerül sor a Kolozsvári Rádió stúdiótermében.
Az előadást egyébként Alexandru Gherman rendezte, a díszlet- és jelmeztervező a Kolozsvári Állami Magyar Színház munkatársa, Carmencita Brojboiu. A kolozsvári magyar társulatból Györgjakab Enikő szerepel a produkcióban két román színésszel, Romina Boldaşuval és Elena Ivancával.
„A darab – mely kétségkívül az egyik legsikeresebb román kortárs színdarab – már akkor vonzott, amikor először elolvastam. Azonnal eldöntöttem, hogy színre viszem. A téma aktualitását és általánosságát tekintve a darab szereplői akár minket is képviselhetnek nemtől és szakmától függetlenül. Innen jött az ötlet, hogy a három szereplőt három, különböző generációhoz és nemzetiséghez tartozó színésznő játssza, ami számukra is nagy kihívást jelentett. Az előadás minden szempontból függetlennek nevezhető: egy tehetséges csapat segítségével valósult meg, amelynek minden tagját a színház iránti szeretet motiválta” – vallja a rendező a projektről.
Matei Vişniec, a darab szerzője egy interjúban ezt nyilatkozta: „Lehetséges, hogy egy olyan darabot írtam, amely megállja majd a helyét a román irodalom történetében. Ez az utolsó darabom, amely Romániában született, fáradt voltam, nem akartam több színdarabot írni. Az én szemszögemből ez egy realista mű élő emberekkel, akik találkoznak és társalognak. A tény, hogy 20 év elteltével még mindig képes érzéseket kiváltani a nézőkből azt a reményt nyújtja, hogy tán nem hiába pazaroltam írásra az életem.” Vişniec drámáit a kommunizmus alatt nem mutathatták be Romániában, így csak a rendszerváltás után fedezte fel őket a hazai színházi szakma.
A Bohóc kerestetik tragikus kimenetelű bohózat, 1991-ben elnyerte az UNITER- gálán az Év Legjobb Darabja címet, 1993-ban megjelent a az Unitex kiadásában, majd 1995-ben franciául is kiadták. „A színdarabban az abszurd a tragikummal, a komikummal, a drámával, a groteszkkel keveredik, de humorát egy diszkrét líraiság hatja át” – olvasható az ismertetőben. Alexandru Gherman a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen matematikát tanult, majd 2012-ben a világ egyik legelismertebb egyetemén, a londoni Filmintézetben szerzett mesteri diplomát. Filmrendezőként is aktív, de a színházi rendezésben is jócskán van tapasztalata, több ízben volt például a világhírű Andrei Şerban rendezőasszisztense.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!