
2010. június 16., 07:452010. június 16., 07:45
– Eddig is elsősorban költő volt, csak nem tudtunk róla, vagy már elfelejtettük?
– Ez a „feledékenység” jobbára az én felelősségem, hiszen az utóbbi években az újságíró, a lapszerkesztő meglehetősen erőszakosan a háttérbe szorította a költőt, keveset írtam, még kevesebbet publikáltam. A Váradban, melynek főszerkesztője vagyok, ezt nem is tartanám ildomosnak, legalábbis nem túl gyakran. Azért teljes amnéziáról nincs szó, olykor-olykor erős lelkiismeret-furdalásom támadt költői énem háttérbe szorításával kapcsolatban, persze ez nem volt elég, kellett a barátok, elsősorban Kinde Annamária biztatása is ahhoz, hogy a második verseskötetemen elkezdjünk gondolkodni.
–Az első verseskötete megjelenése óta több mint egy évtized telt el. Az, hogy „gondolkodni”, azt jelenti, hogy újrakezdte a versírást?
– Igazából soha nem hagytam abba, de valóban kevesebbet írok, mint mondjuk a nyolcvanas években, amikor az Ady Kör szervezése mellett számomra ez volt a legfontosabb, illetve a kilencvenes években, amikor még többé-kevésbé rendszeresen publikáltam. Az igazi törést azok az évek hozták, amikor a Bihari Napló főszerkesztője voltam, akkoriban valóban telt el olyan esztendő, hogy nem írtam egy sort sem. Újabban annak a kísértésnek is engedek olykor, hogy a prózával próbálkozzam, de addig még nem jutottam el, hogy ezeket a szövegkezdeményezéseket közöljem, hagyom őket érni a fiókban. Talán ez a könyv most fellelkesít annyira, hogy újabb versek szülessenek, még nem tudom, hogyan tovább. Az biztos, hogy az utóbbi másfél évtized meg nem írt könyveit mai fejjel szívesen elcserélném a szerkesztői, kiadói kínlódások éveivel. A legjobban sikerült lapszámokat is elfelejtik, a sajtótermékek szavatossági ideje rövid. Hogy újságíróként nagyjából hol a helyem, azt meg tudom ítélni, ha a vers mellett tartok ki, nem tudom, ma hol tartanék. Ha 90-ben nem jövök vissza Budapestről, akkor bizonyosan más utat jártam volna be. Persze, ez nem siránkozás, jól van így, ahogy alakult.
– A Bolondok a parton versei hoszszú évek termése, az élete különböző időszakaiból származnak. Tekinthetjük ezt egyfajta lenyomatnak, amelyet a háttérbe szorult költői én rajzolt az önnel történő hétköznapi eseményekről, vagy teljesen más szemléletet tükröznek, mint Szűcs László, az újságíró írásai?
– Is-is. Nyilván ott van ezekben a szövegekben maga a kor is, különösen a nyolcvanas évek Váradja, s persze én magam is, illetve a számomra fontos emberek. Ugyanakkor ezek nem naplóversek, s legkevésbé van közük újságírói minőségemhez. A jelen annyiban egyféle habarcsa ennek a válogatásnak, hogy több szövegemhez hozzányúltam a kötet összerakása idején, volt olyan vers, amit lerövidítettem, esetleg részben átírtam. Sokat segített ebben a könyv mentora, kezdeményezője, a már említett Kinde Annamária, illetve a szerkesztő, Balázs Imre József, aki nagyon hasznos javaslatokkal segített, valamint a kiadó, Böszörményi Zoltán, akinek a bizalmát ezúttal is köszönöm.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.