
Fotó: Archív
2010. június 09., 10:052010. június 09., 10:05
A rendezvény a Képzőművészet Éve Háromszéken 2010 elnevezésű program része. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet festészet szakán 1982-ben Abodi Nagy Béla tanítványaként diplomázott Ütő Gusztáv korunk egyik meghatározó hazai képzőművésze.
Festő, grafikus, performanszművész, tanár, akcióművészeti kutató – és képtelen bármelyik tevékenységét is egyik vagy másik elé sorolni. „Talán ezért is tartom ezt a válogatást egyfajta beszámolónak mindarról, hogy életem különböző korszakaiban és helyszínein miképpen képviseltem saját művészetemet, városomat, Erdélyt. Ezért is szentelünk külön teret grafikáimnak, portréimnak, festményeimnek, illetve akcióművészeti megvalósításaimnak” – mondja. Nem tagadja, a maga számára is érdekes ennyi idő távlatából viszontlátni, miképpen tükröződnek magánéleti és művészeti „zökkenői” alkotásaiban, változó korszakaiban.
Az egyetem után Sepsiszentgyörgyre 1987-ben visszakerülő művész azóta szülővárosában él. 1990 óta a Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja –1991–1992 között megyei elnöke is –, 1991-ben az ETNA Alternatív Művészeti Csoport alapítója és irányítója. 1990-1991-ben Baász Imrével, 1999-ig pedig egyedül szervezte az AnnART Nemzetközi Élőművészeti Fesztivált a Szent Anna-tónál. 1991-től a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium festészet tanára, 2005-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem doktorandusza, 2007-től pedig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Tavaly képzőművészeti alkotó és szervező munkáját Munkácsy-díjjal ismerték el.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint Ütő Gusztáv nagy hatású, sokoldalú, következetes alkotó. Kedvelt műfajaiban, az akcióművészetben, rajzban, installációban, festészetben egyaránt a frisset keresi, ízig-vérig „fiatal” művész, aki ösztönös improvizációit is tudatos, sajátos művészetfilozófiai vázra építi.
A négy sepsiszentgyörgyi kiállítási térben június 10-én megnyíló Válogatás című tárlategyüttes július 20-áig látogatható.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.