
Fotó: Nagy Orsolya
2011. április 12., 08:132011. április 12., 08:13
A Szatmár megyei magyar szakos tanárok szervezete, a LiterArt Egyesület a magyar nyelven tanuló diákokat megmozgató rendezvénnyel készült a magyar költészet napjára. A tanulók javaslatai alapján a kezdeményezéshez csatlakozó minden iskola választott egy verset, melyet a gyerekek tegnap a nagyszünetben kórusban szavaltak el. Az ötlet egyébként a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyartanáraitól származik, a középiskola tavaly is hasonlóképpen, közös versmondással ünnepelte a költészet napját. Lényegében ezt terjesztették most ki az egész megyére. Gál Gyöngyi Szatmár megyei anyanyelvi oktatásért felelős szaktanfelügyelő szerint teljes mértékben a gyerekekre bízták a versválasztást. Minden diák megtette egyéni javaslatát, majd ezek alapján kiválasztották az osztály, majd az iskola kedvenc költeményét.
A tanfelügyelő úgy tudja, a megye iskoláinak túlnyomó többsége csatlakozott az egyébként hagyományteremtő szándékkal szervezett mozgalomhoz, így – figyelembe véve, hogy Szatmár megyében körülbelül tizenhatezer diák tanul magyar tannyelvű osztályokban – elmondható, hogy több ezren szavaltak együtt az akció keretében. A szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán gyűltek össze a legtöbben, mivel az iskola diákjain kívül itt mondták el választott versüket a Kölcsey gimnázium tanulói is. A Református Gimnázium 5–8. osztályos tanulói Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című költeményét olvasták fel egyszerre, míg a 9–12-esek József Attila Kertész leszek című versével készültek.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium 5–8. osztályosai szintén József Attila-költeményt választották, a Mama című verset olvasták fel, míg a gimnazisták Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? című versét mondták el. Szatmárnémeti harmadik magyar tannyelvű középiskolájában, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban az 5–8-asok Varró Dániel Szösz néne című költeményét szavalták, a gimnazisták pedig szintén József Attila Mama című versét mondták el közösen.
A megyeszékhely iskoláinak többségében a Szatmárnémeti Északi Színház művészei „vezényelték” a közös versmondást. A nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont diákjai Reményik Sándor Akarom című költeményét választották. Gál Gyöngyi szerint általában a tananyagban szereplő verseket szavaltak a diákok, azonban több példa volt arra, hogy az illető településhez kötődő költőtől választottak, Mikolában például a községből származó Gellért Sándor egyik költeményét mondták el a gyerekek. Volt olyan eset is, hogy a személyes ismeretség döntött, azaz olyan verset választottak, melynek szerzője megfordult a közelmúltban a tanintézetben.
Az is előfordult továbbá, hogy a választás a vallási ünnepeken megismert alkotásra esett. A szaktanfelügyelő elmondta: fő céljuk az volt, hogy a lírára irányítsák a gyerekek figyelmét, és hogy ráébresszék őket arra: a versmondás érzelmi feltöltődést is jelent. A versolvasás, verstanulás mellett továbbá arra is szeretnék ösztönözni a gyerekeket, hogy próbálják ki saját tollukat is, az iskolák megjelentetett kiadványaiban közöljenek verseket. Gál Gyöngyi felmérése szerint a legtöbb választás József Attilára esett, ami azt jelenti, hogy a diákság is felismeri a költő jelentőségét. Mint elmondta, a rendezvényt folytatni akarják, terveik szerint jövőre megyei szinten választanak egy kedvenc verset, ugyancsak a tanulók szavazatai alapján, és ezt kísérlik meg elmondani, elmondatni egyszerre minden magyar szakon tanuló gyerekkel.
Budapesten a Magyar Rádió márványtermében pénteken maratoni felolvasást szervezett a rádió, a Magyar Napló és a Magyar Írószövetség, 80 magyarországi és határon túli magyar költő olvasta fel néhány alkotását. A nagy érdeklődésnek örvendő eseményen erdélyi költők műveit is meghallgathatta a közönség, Kovács András Ferenc, Fekete Vince és Markó Béla például élő kapcsolásban olvasott fel, László Noémi és a magyarországi származású, Kolozsváron élő Szálinger Balázs pedig a felolvasómaraton vendége volt. Az elhangzott verseket egyébként – ahogy azt 2002 óta rendszeresen – a Magyar Napló antológiában is megjelentette, a Kossuth Rádió a nap folyamán többször élőben kapcsolta az esemény helyszínét, a szerkesztett hangfelvételt pedig vasárnap és tegnap sugározta.
Kolozsváron Balázs Imre József, Demény Péter, Karácsonyi Zsolt és Egyed Emese részvételével tartottak beszélgetéssel egybekötött felolvasóestet pénteken a Minerva Művelődési Egyesület székházában, míg Nagyváradon tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd az RMDSZ váradréti szervezete koszorúzta meg József Attila szobrát. A magyar költészet napja alkalmából többnapos rendezvénysorozatot szervezett az MM Pódium, amely már vasárnap elhelyezte koszorúit a Wagner Nándor nagyváradi születésű képzőművész alkotta József Attila-szobor lábánál a Petőfi parkban. A civil szervezet április 14-éig A költészet ünnepe címmel rendezvénysorozatot is szervez, amelynek során több verses műsort adnak elő Nagyváradon és a megye más településein.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!