2011. december 21., 08:132011. december 21., 08:13
Kezdődött az egész a Csillagok háborúja leporolásával, majd az előzményfilmek elkészítésével, de A texasi láncfűrészes mészárlás, a Halloween vagy a Holtak hajnala című zombifilm is ebbe a kategóriába tartozik. Nem csoda hát, ha most a nyolcvanas évek egyik kultuszhorrorjának számító A dolog című mozit is utolérte a sorsa. Az alkotók azonban nem elégedtek meg a történet egyszerű újraforgatásával, hanem A csillagok háborúja nyomdokaiba lépve, az előzményfilmet készítették el. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy bármiben is újat tudtak volna mondani az eredeti alkotáshoz képest, ne adj’ isten, felülmúlták volna azt, sőt.
A horror mesterének tartott John Carpenter 1982-es ópusza a mai napig is a sci-fi-horror egyik alapművének számít. A Kurt Russell főszereplésével készült film a Déli-sarkon található amerikai bázis legénysége és egy alakváltó űrlény küzdelmét mutatja be, s még akkor is élvezetes mű, ha a különleges effektusok a kor technikai színvonala miatt néha kissé darabosak. Mégis a film hangulata és a cselekmény joggal avatta A dolgot műfaja egyik klasszikusává.
Nos, a 2011-es előzményt várhatóan nem fenyegeti ilyesmi, az ugyanis gyakorlatilag az első képkockától az utolsóig a Carpenter-film által elhullajtott morzsákból él. Mivel az 1982-es műben a főszereplők már elutaztak a porrá rombolt norvég bázisra, és az ott talált nyomok, videofelvételek és dokumentumok alapján már rekonstruálták az űrlény megtalálásának körülményeit, sőt az űrhajóhoz is eljutottak, a jó nevű Matthijs van Heijingen Jr.-nak nem volt sok dolga, csupán ki kellett töltenie az előre gyártott elemek közötti réseket.
Ez aztán nem is késztette különösen kreatív megnyilvánulásokra sem őt, sem a forgatókönyvet író brigádot, úgyhogy semmi extrát nem kapunk. Leszámítva persze azt, hogy a 2011-es számítógép-animációs technológia segítségével jóval látványosabbakra sikeredtek a szörnyet bemutató jelenetek, amelyek közül egy-kettő azért fölvillant néhány eredeti ötletet is.
A főszereplő – bár a történet egy norvég bázison játszódik – ezúttal is amerikai, de a marcona Kurt Russell-i figura helyett most egy nő áll a csapat élére az űrlény megvizsgálására felkért paleontológus, Kate személyében. Ennek nyomán aztán a film néhány jelenete egy másik nyolcvanas évekbeli sci-fi horrorklasszikust, A nyolcadik utas a halált is megidézi. Ami azonban nem igazán elegendő ahhoz, hogy a 2011-es A dolog ne az alapművön „élősködő” utánlövésként vonuljon be a filmtörténetbe.
A dolog (The Thing. Amerikai–kanadai horror, 103 perc, 2011). Rendezte: Matthijs van Heijingen Jr. Producer: Eric Newman, Marc Abraham. Írta: John W. Campbell Jr., Eric Heissner, Ronald D. Moore. Kép: Michel Abramowicz. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Mary Elizabeth Winstead, Ulrich Thomsen, Joel Edgerton, Eric Christian Olsen, Kim Bubbs, Stig Henrik Hoff. Értékelés az 1–10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok