
2012. február 24., 09:522012. február 24., 09:52
Az épületet még 2010-ben, 3 éves törvényszéki eljárás eredményeképpen szolgáltatták vissza a Sebestyén családnak. Marius Iuraşcu, a RADEF igazgatója a Ştiri de Cluj hírportálnak elmondta: korábban megegyeztek a tulajdonossal, hogy továbbra is használhatják az épületet, de miután az előteret elkerítették, nem tudták folytatni a működést. Az alkalmazottakat elbocsátották.
Sebestyén András és Sebestyén Mónika közleményt bocsátott ki, amelyben kitérnek arra, hogy immár másfél éve visszaszerezték az épületet, eddig a Művész mozit zavartalanul működtethette a RADEF, csupán azt a részt igényelték az épületből, ahol irodahelyiségeket alakítottak ki. Mint írták, nem állt szándékukban bezárni a mozit, ezt a döntést a RADEF hozta meg. A Realitatea.net információi szerint a bírósági döntés értelmében a tulajdonosoknak 2015-ig egyébként is meg kell őrizniük a moziterem eredeti rendeltetését. A tulajdonosok közleményükben kitérnek arra, hogy szükségük van ugyan egy kis időre az átszervezéshez, de amint lehetséges, szeretnék újra megnyitni az ország egyik legrégebbi filmszínházát. Emlékeztetnek rá, hogy korábban a Győzelem (Victoria) mozi is zárva tartott egy ideig az épület visszaszolgáltatásakor, majd újra megnyitották magántulajdonban.
Az új tulajdonosok egyébként tegnap indították be a Cinema-arta.ro honlapot, amelyen biztosítják a közönséget, hogy a mozit csak átmenetileg és pusztán a RADEF váratlan döntése miatt zárták be. „A város egyik fontos kulturális terének új kezdete lesz ez, azt szeretnénk, ha az épület ismét a filmművészet reprezentatív központja, sőt fontos művészeti tér lenne, ahogy ezt a neve is sugallja” – írja Sebestyén András és Sebestyén Mónika, akik terveik szerint kulturális eseményeket is szerveznének az épületben.
A belvárosi műemlék épületet 1913-ban építtette Sebestyén Dávid vállalkozó, Sebestyén András dédnagyapja. A második világháború végéig a híres kolozsvári filmkészítő, Janovics Jenő irányította a mozit, majd 1948 után államosították, de funkcióját megőrizve, megszakítás nélkül működött tovább. Bár a jövőre százéves mozit annak idején a teljes felszereléssel és berendezéssel együtt államosították, a RADEF március elején az épületet berendezési tárgyak és technika nélkül adja át a Sebestyén családnak.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.