Svédországi turnéra indul Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora
Fotó: Biró István
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul Az indiánok nem hagynak cserben minket... című zenés előadásával, amely a magyarság 1100 éve köré épülő „történelemóra”. Az előadás egyfajta történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával” – fogalmazta meg megkeresésünkre Laczkó Vass Róbert.
2024. október 20., 18:582024. október 20., 18:58
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége és helyi tagszervezetei meghívására svédországi turnéra indul Az indiánok nem hagynak cserben minket… című zenés történelemóra alkotópárosa, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora. Az előadásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-i évfordulója alkalmából tartják. Laczkó Vass Róbertet a turné kapcsán arról kérdeztük, hogy miért tartják fontosnak, hogy
„Több, mint négy éve annak, hogy a kolozsvári Vallásszabadság Házába tervezett sokadik előadásunkat a koronavírus miatti pánikhangulat elsodorta. Beleszomorodtam, hiszen épp tíz előadásra készültem aláírni egy szerződést, amelynek állomásait részben én jelölhettem meg. Ami zenés előadóestjeimet illeti, mi ténylegesen is független alkotók vagyunk, nulla költségvetéssel készülnek az előadásaink, a promóciót is önerőből végezzük, ezért óriási pofonként éltem meg, hogy addigi legsikeresebb sorozatunk ilyen primitív módon ér véget: jön egy vírus, és azzal kampec” – elevenítette fel Laczkó Vass Róbert.
Az előadás Laczkó Vass Róbert megfogalmazása szerint: „színház is, meg nem is, pódium is, nem is, stand-up is, meg nem is”
Fotó: Laczkó Vass Róbert/ Facebook
Hozzátette, egy másik nagy sikerű előadóestjüket majdhogynem abszurd jogdíjviták miatt kényszerültek felfüggeszteni, de az nem viselte meg annyira őket, mint az Indiánok... elbukása. „Van, ami ellen elegancia kérdése nem hadakozni, a koronavírust azonban kikérem magamnak! Alkotótársam és barátom, Szép András zongoraművész és zeneszerző már Budapesten él, nem könnyű életben tartani azt sem, amit azóta »elkövettünk« egymás javára, de nem adjuk fel. Az Indiánokat sem adtuk fel, csak vártuk, mikor jön el a pillanat, amikor ismét berobbanhatunk vele. Bevallom, nem számítottam arra, hogy a svédországi magyar diaszpóra meghívása jelenti majd az apropót, hogy újra műsorra tűzzük” – mondta a színművész.
Kifejtette azt is, hogy az előadóest címét Szőcs Géza egyik verséből kölcsönözték, és benne volt a pakliban, hogy Budapesten az ő közreműködésével mutatják majd be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mint részletezte, ezerszáz év magyar történelme van belesűrítve: történelemóra görbe tükörrel és fekete zongorával, ahogy az alcíme hirdeti. „Nem titkolt szándékunk volt, hogy egy tanóra keretében is elférjen, de az igazság az, hogy nagy szenvedélyeket és kiábrándulásokat kapargatunk ezzel az előadással: nem könnyen emészthető annak, aki csak a vitézkötéses magyarságtudattal akar bármit is kezdeni. A kortárs magyar költészet színe-javából merítettünk, ehhez mérjük a zenét is, meg a zsinórt is. Azt hiszem – és remélem is egyben –, hogy
Úgy fogalmazott, az 1956-os forradalom nagyszerűségét nem is lehet értelmezni a magyar történelem egészének logikája nélkül. „Nem erről kell minden nap gondolkodnunk, de bárhol is éljünk, megszenvedtük a magyarságunkat, megérdemeljük tehát a bátorságot, hogy a tükörbe nézhessünk és számot vethessünk a saját felelősségünkkel is! Helyettünk senki nem teszi meg. Erről szól ez az előadás” – ismertette a színművész.
Nem az első alkalom, hogy a külhoni magyarság előtt mutatkozik be a két kolozsvári alkotó. Megkérdeztük azt is Laczkó Vass Róberttől, hogy milyen országokban jártak, és mik a legfontosabb tapasztalataik: miben lehet más egy Nyugat-Európai országban szórványként élő magyar közösség részéről a fogadtatás, mint mondjuk egy erdélyi helyszínen.
Ezért becsülöm annyira, hogy egyre többször vihetjük előadóestjeinket mind az anyaországba, mind a Kárpát-medencén túli magyar diaszpóra őrhelyeire” – válaszolta a színművész. Mint fogalmazott, Budapesten a Magyarság Háza, a Rumbach-utcai zsinagóga vagy a Goldmark terem éppúgy szívesen látta őket, mint a Klebelsberg-központ vagy a Madách-gimnázium.
Vidékre is szívesen mennek, legutóbb Kenderesen játszották a Petőfi live! ötvenedik, jubileumi előadását. „Majd hanyatt vágtam magam, amikor előrukkoltak egy hatalmas tortával! Kárpátalján kétszer is jártunk, és készültünk harmadszorra is, de kitört ez szörnyű háború. Van újabb meghívásunk, ha rajtam múlik, holnap is útnak indulok.
nem sorolom. Egyeztetés kérdése az egész, mi szívesen megyünk” – mondta a színművész. Úgy fogalmazott, amikor vázolja egy-egy előadás lényegét és szándékait, a magyar diaszpóra közösségei máris pontosan tudják, mire számítsanak. „Ellenben meglepő volt számomra, hogy idegenajkú nézőink nem tudták hová tenni a műfajt. Hiába vetítettük a szöveget holland, angol vagy német nyelven, ámultak-bámultak, náluk ugyanis nem divat a memoriter. Ha valaki verseket ad elő, azt minden bizonnyal felolvassa. Erre jön két figura Köztes-Európából, és löki az irodalmat fejből, zongorakísérettel, interakciókkal, néha szélsőségesen kilengő szenvedéllyel. Színház is, meg nem is, pódium is, nem is, stand-up is, meg nem is... de akkor micsoda?
Arról is kérdeztük, hogy a nagybetűs Vers/Irodalom és Zene összefonódásából születő előadásokra miért van szüksége, igénye, szomja a mai embernek és mi lehet az az űr, amit betölt az emberek lelkében. „Rendszeresek a meghívásaink, ez pedig azt jelenti, hogy valós igény mutatkozik arra, amit művelünk. Az a regiszter, amelyben mi alkotunk, nem szokványos vers-megzenésítéseken alapul. Fröccsöntött frázisokba, pár akkordos ötletekbe belegyömöszölni mély gondolati tartalmú verseket úgy, hogy prozódiai szempontból komoly kompromisszumokat kelljen kötnünk – ez nem fér össze azzal, amit mi gondolunk a műfajról. Ezt az igényességet Incze Gergely Katalintól tanultam, aki az első előadóestem zeneszerzője volt” – mondta a színművész.
Laczkó Vass Róbert: „a magyarságunkban vagyunk otthon mindannyian, bárhol és bárhogyan is éljük meg ezt a magyarságot”
Fotó: Biró István
Kifejtette,
„Ennek rendelünk alá mindent akkor is, ha prózavers köré szerkesztünk zenei köntöst. Műfaji megkötés nincs: amit számunkra sugall a forma és a tartalom, azt próbáljuk a magunk eszközeivel kibontani, tovább gondolni. Könnyed hangvételű, fiatalos műfajok mellett nagyívű sanzonok és komolyzenei komplexitású liedek egyaránt megférnek egy-egy előadásban. Ki gondolta volna, hogy Székely János monumentális mesterművét, A vesztesek című szabadversét is föl lehet dolgozni zenében” – fűzte hozzá a színművész. Mint rámutatott, ha mindezt nem egy szál zongorával tennék, egy szimfonikus költemény kerekedne ki belőle. „Ahogy Szép András barátomat ismerem, az is meglehet, hogy elkészül egyszer! Összegezve: azt hiszem, a közönség is érzi, hogy – képletesen szólva – nem adjuk olcsón a bőrünket, és mélyen tiszteljük őket azzal az igényességgel, amelyben hiszünk” – mondta a színművész.
A Petőfi-bicentenárium eseménysorához kapcsolódva folytatódik márciusban Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongorista Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai című előadása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!