Az utóbbi három év alkotótáboraiban készült legjobb festményeit állította ki Soó Emma festőművész a marosvásárhelyi régi városháza emeleti előcsarnokában, a prefektúra felkérésére.
2015. november 26., 12:412015. november 26., 12:41
A kiállítást szerdán délelőtt nyitották meg, az anyagot maga a művész válogatta össze azokból az olajfestményeiből, amelyeket az utóbbi három évben festett a Szovátán, Marosszentgyörgyön, Mezőmadarason és Székelyudvarhelyen szervezett alkotótáborokban, illetve Marosvásárhelyen, a Víkendtelepen.
A 16 festménynek az alkotó szerint külön-külön története van, mindegyik hordoz egy emléket, egy történetet, vagy az ahhoz a naphoz köthető gondolatot, amely munka közben foglalkoztatta. „Azokat a képeimet hoztam el ide, amelyek számomra a legkedvesebbek, és amelyek a nagyközönséghez szólnak és nem egy szűkebb réteghez\" – magyarázta Soó Emma.
A festmények között tájkép, csendélet, utcarészlet is található, illetve némelyiken megjelenik egy titokzatos alak, egy arc, amely csak akkor „tűnik elő\", ha a néző több időt tölt el a festmény szemlélésével. Az alkotó elmondott egy történetet arról, hogy amikor az egyik festményén dolgozott, állt valaki mögötte, akinek a portréját belefestette a képbe, ám az nagyon negatív kisugárzású lett, nem tudta megszeretni a művet, így hát annak ajándékozta, akit belefestett. „Itt van például ez az erdő, ha jól megfigyeljük, látszik egy alak, amint kifele tart az erdőből\" – hívta fel a figyelmet a festő.
Arra a kérdésünkre, hogy munkáinak miért nem ad címet, Soó Emma elmondta, egy jó ideje mellőzi a címadást, ugyanis úgy érzi, mindegyik mű hordoz valamilyen hangulatot, ami meghatározóbb lehet egy címnél. Lapunknak megmutatta azokat a festményeit is, amelyeket sötétben festett, mintegy erőpróbaképpen.
„Tapasztalt festő vagyok, ismerem a színeket, ezért tudok sötétben is festeni mondjuk világos, téli tájat is. Ezen kívül pedig úgy vagyok, hogy ha egy szál virág van előttem, arról csokrot festek, vagy ha egyetlen fát látok, akkor erdőt\" – magyarázta a festő, aki 1987 óta rendszeresen állít ki egyénileg is, emellett csoportos tárlatok állandó résztvevője. A mostani kiállítás december 20-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!