Az utóbbi három év alkotótáboraiban készült legjobb festményeit állította ki Soó Emma festőművész a marosvásárhelyi régi városháza emeleti előcsarnokában, a prefektúra felkérésére.
2015. november 26., 12:412015. november 26., 12:41
A kiállítást szerdán délelőtt nyitották meg, az anyagot maga a művész válogatta össze azokból az olajfestményeiből, amelyeket az utóbbi három évben festett a Szovátán, Marosszentgyörgyön, Mezőmadarason és Székelyudvarhelyen szervezett alkotótáborokban, illetve Marosvásárhelyen, a Víkendtelepen.
A 16 festménynek az alkotó szerint külön-külön története van, mindegyik hordoz egy emléket, egy történetet, vagy az ahhoz a naphoz köthető gondolatot, amely munka közben foglalkoztatta. „Azokat a képeimet hoztam el ide, amelyek számomra a legkedvesebbek, és amelyek a nagyközönséghez szólnak és nem egy szűkebb réteghez\" – magyarázta Soó Emma.
A festmények között tájkép, csendélet, utcarészlet is található, illetve némelyiken megjelenik egy titokzatos alak, egy arc, amely csak akkor „tűnik elő\", ha a néző több időt tölt el a festmény szemlélésével. Az alkotó elmondott egy történetet arról, hogy amikor az egyik festményén dolgozott, állt valaki mögötte, akinek a portréját belefestette a képbe, ám az nagyon negatív kisugárzású lett, nem tudta megszeretni a művet, így hát annak ajándékozta, akit belefestett. „Itt van például ez az erdő, ha jól megfigyeljük, látszik egy alak, amint kifele tart az erdőből\" – hívta fel a figyelmet a festő.
Arra a kérdésünkre, hogy munkáinak miért nem ad címet, Soó Emma elmondta, egy jó ideje mellőzi a címadást, ugyanis úgy érzi, mindegyik mű hordoz valamilyen hangulatot, ami meghatározóbb lehet egy címnél. Lapunknak megmutatta azokat a festményeit is, amelyeket sötétben festett, mintegy erőpróbaképpen.
„Tapasztalt festő vagyok, ismerem a színeket, ezért tudok sötétben is festeni mondjuk világos, téli tájat is. Ezen kívül pedig úgy vagyok, hogy ha egy szál virág van előttem, arról csokrot festek, vagy ha egyetlen fát látok, akkor erdőt\" – magyarázta a festő, aki 1987 óta rendszeresen állít ki egyénileg is, emellett csoportos tárlatok állandó résztvevője. A mostani kiállítás december 20-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!