
Négynapos programsorozattal emlékezett június 4–7. között a 90 éve született és 30 éve elhunyt Harag Györgyre, az intézmény egykori főrendezőjére a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2015. június 10., 19:392015. június 10., 19:39
A Harag György Emléknapok keretében híres Harag-előadások felvételeinek vetítésére került sor, egy kerekasztal-beszélgetés során pedig meghívottak segítségével a rendezőegyéniség által a kolozsvári színházban 1979-ben színre vitt Éjjeli menedékhely című előadással kapcsolatos emlékeket elevenítettek fel.
A teátrum emeleti előcsarnokában a Harag György kolozsvári rendezéseit megörökítő kiállítást most is megtekinthetik az érdeklődők előadások előtt vagy azok szünetében. A tárlat kurátora Salat-Zakariás Erzsébet. Az anyagban kiemelt helyet kapnak Doina Levintza látványtervező Harag György előadásaihoz készített díszlet- és jelmeztervei.
A rendező összesen huszonkilenc darabot rendezett Kolozsváron, miután 1952-ben elvégezte a rendezői szakot is a színészet után, és 1953-tól már önálló rendezőként dolgozott a színházban. A kiállítás arra az anyagra támaszkodik, amely a színház dokumentációs tárában maradt fenn az utóbbi években rendszerezett, úgynevezett dokumentációs dossziékban.
Válogatott plakátok, szereposztások, műsorfüzetek részletei – amelyekben a rendező gondolatai olvashatók vallomás vagy interjú formájában –, jelmeztervek, díszletrajzok vagy makettekről készült fotók, folyóiratokban megjelent kritikák, az előadásokról készült fényképek láthatók az 1953-as Martin Rogers felfedezi Amerikát című darabtól az 1984-es Csongor és Tündéig.
Az 1963-as Baleset az Új utcában című darab műsorfüzetében a rendező így fogalmaz: „Minden jó, mai darab olvasásakor az az érzésem: itt a soha nem látott és soha vissza nem térő lehetőség, hogy valóban a mához szóljunk, hogy olyan hősöket elevenítsünk meg, akik közelebb állnak hozzánk mindenki másnál. Ilyenkor érezzük meg vagy sejtjük meg munkánk igazi értelmét (…)
Nem tudom, ki hogy van vele, én Földes Mária darabjaiban mindig érzem a maiságot, a ma jellegzetes vonásait. Ebben a darabjában például nem történnek vele nagy, világrengető dolgok, nem fest széles történelmi freskót, de egy gyermek balesete lelkiismeret-vizsgálatra készteti az embereket, ki-ki azt kérdezi magától: mi az, ami rossz volt eddigi életében, mi az, ami hasonló balesetekre vezethet.”
Első átütő sikerű rendezése az 1973-as Tornyot választok című Páskándi Géza-darab volt, amely sajátos, lecsupaszított térszerkezetével válik majd jelentésteremtővé. „Talán sosem volt ekkora a színpad” – írta az akkori Igazság napilap kritikusa, Krizsán Zoltán. Érdekes találkozás lehetett ez, csak sejthetjük, miféle emberi tapasztalat az író Páskándié, akit 1956 után letartóztattak, és hat évet töltött a Duna-delta egyik munkatáborában, és a színész-rendező Harag Györgyé, akit 1944-ben deportáltak szüleivel, testvéreivel együtt, de egy év múlva egyedül tér haza.
Sütő András Harag által színre vitt trilógiája (Egy lócsiszár virágvasárnapja, 1975; Csillag a máglyán, 1976; Káin és Ábel, 1978) a kiállítás egyik kiemelt egységét képezi, az előadásokhoz az Edit Schranz-Kunovits készítette gyönyörű jelmeztervek pedig Salat-Zakariás Erzsébet szerint egy jövőbeli önálló kiállítás anyagát is képezhetnék. Reméljük, hamarosan erre is sor kerül.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!