Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyre érkezett az idén 250 éves madéfalvi veszedelem emlékére készült képzőművészeti vándorkiállítás. A Balassi Intézet és a madéfalvi önkormányzat által meghirdetett pályázati felhívásra festmény, grafika, film, digitális fotósorozat, és egy hétrészes videoklip is érkezett.
2014. június 15., 15:082014. június 15., 15:08
A Siculicidium 250. című képzőművészeti kiállítás Madéfalva, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után érkezett Vásárhelyre – a 33 különféle stílusú művészeti alkotásból összeállított tárlat a marosvásárhelyi Bernády Házban kapott helyet néhány hétig.
A tárlat mint “pótcselekvés”
A pályázat ötletgazdája, Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának vezetője elmondta: a képzőművészeti pályázat egyfajta „pótcselekvés” volt, ugyanis ő eredetileg egy monumentális filmet szeretett volna tető alá hozni, de mivel nem jött össze az anyagi támogatás, a művészeti pályázat mellett döntött.
„A szuperprodukció tervéről azonban nem mondunk le, remélhetőleg valaki egyszer megfilmesíti a történetet. Meggyőződésem, hogy ez nem is magyar film kell legyen, hanem hollywoodi produkció, hogy ez a film ne csak a miénk legyen, hanem megismerje abból az egész világ a székelységet” –mondta Lakatos Mihály, példának hozva fel a Mel Gibson rendezte Rettenthetetlen című filmet, amely lendületet adott a skótok autonómiatörekvéseinek.
Hogyan látják a kortársak?
A pályázat legfontosabb célja az volt, hogy az évforduló alkalmából maradandó alkotások szülessenek, s Lakatos Mihály szerint ezt sikerült teljesíteni. „Az évfordulók jönnek-mennek, egyik háttérbe szorítja a másikat, s holnapután a hétköznapi gondok is elfeledtetik a sok szép eseményt, ami a Siculicidium Emlékévben történt. Az erre az alkalomra született alkotások azonban jelet hagynak” – fogalmazott Lakatos, aki többek közt arra is kíváncsi volt, hogyan látják a kortársak ezt a negyedévezredes eseményt.
Éppen ezért nem csak klasszikus, hanem digitális kategóriában is lehetett pályázni, így a festmények, metszetek, kisplasztikák mellett született animációs film, digitális fotósorozat és 7 részes videoklip is. A legjobbak ötszáz-ötszáz eurós pénzjutalomban is részesültek.
Negyedévezredes történet
A negyedévezredes történelmi eseményt elevenített fel a Maros megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán. Mária Terézia 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. 1764. január 7-én, egy havas téli éjszakán vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert – köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat – mészároltak le.
A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban – ismertette a múzeum igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!