
A napokban zajlik a negyedik alkalommal megszervezett csejdi alkotótábor. A maros megyei tábor szervezője, Bíró Jenő lelkipásztor reméli, az anyagi akadályokat leküzdve egyszer csak teljesül az álma, és táborozóközpont nyílhat a Marosvásárhelytől néhány kilométerre fekvő, festői tájba simuló, félezer lelkes faluban.
2015. augusztus 05., 21:082015. augusztus 05., 21:08
A tábornak otthont adó, jelenleg óvodaként működő, egyházi tulajdonban lévő épület előtt már várt Bíró Jenő, a település református lelkipásztora. A kapun való belépésünkkor egy szelíd kutya, a készülő ebéd illata és a forró nyári délelőttök végtelenül elnyúló nyugalma fogadott.
Bíró Jenő, a Pro Csejd Egyesület elnöke elmondta: egyesületük idén negyedik alkalommal szervezi meg az alkotótábort. A kultúrát mindig is pártoló egyház abban kapcsolódik az eseményhez, hogy a múlt szombaton kezdődött és vasárnap véget érő rendezvény – ahogy minden évben –, idén is istentisztelettel zárul, melyet az elkészült munkáknak a művelődési házban való kiállítása követ.
A tábor megszervezését a helyi és a megyei önkormányzat támogatja, de volt már olyan év is, amikor az elapadt anyagi források hiányában nem szervezték meg. Idén azonban úgy sikerült pályázni, hogy még a festővásznak vásárlására is futotta. Az idei táborban nyolc fiatal képzőművész vesz részt, van közöttük keramikus, szobrász, a társaság zöme azonban festészettel foglalkozik.
A kezdetekről a lelkipásztor elmondta: van a falunak egy büszkesége, a fiatal Lőrinczi Izabella festőművész. Tulajdonképpen a falu szülöttének a baráti köre vesz részt a táborban. Az egyesület által szervezett alkotótábor a kezdő művészeket pártolja, de ugyanakkor pozitív reklám az eldugott, kicsi falunak is.
A falubeliek és a tábor résztvevői közötti kapcsolatról a lelkipásztor elmondta: az előző években mindennap foglalkoztak a gyerekekkel, idéntől csökkent le a foglalkozások száma két-három napra. Ezeknek az alkalmaknak a célja a tehetséges gyerekek felkutatása, képességeik fejlesztése. Esténként a falu fiataljai feljárnak beszélgetni, az utolsó este pedig közösen ülik körbe a tábortüzet. „Ha Isten megsegít, szeretnénk egy táborozóhelyet létesíteni, amelynek ez a csapat lenne a magja” – mesélt távlati tervéről Bíró Jenő.
A fiatalokkal való beszélgetésből kiderült, különösen örülnek az idei alkalomnak, hiszen amióta elvégezték az egyetemet, szétszóródtak, ráadásul tavaly óta mindannyian dolgoznak, és egyre kevesebb idejük van a szabad alkotásra. A „házigazda” Lőrinczi Izabella elmondta, a táborban zömében tájképek készülnek. Fábián Emőke elmondta: azért is örül a tábornak, mert egy kis időre elszakadhat a várostól, ezzel több társa is egyetértett.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!