Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945–1965 között címmel nyílik meg pénteken a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújított Lovag-, illetve Tolerancia Termében az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) újabb, immár harmadik kiállítása.
2013. szeptember 19., 18:292013. szeptember 19., 18:29
A megnyitón beszédet mond Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a tárlat anyagát pedig Székely Sebestyén György kolozsvári művészettörténész méltatja.„A tárlat a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti élet áttekintésére és értékelésére vállalkozik úgy, hogy a kiállított műtárgyak által érthetővé váljon az adott kor hatalmi-kulturális közege. Mintegy ellenpólusként ugyanakkor kísérletet tesz arra is, hogy a történelmi meghatározottságtól teljesen független, mindenkor érvényes szociális és művészeti vonatkozásokat fedjen fel. A manipulatív, korlátozó kultúrpolitikai nyomás alatt dolgozó képzőművészek munkái a szocreál viszonylagosságát mutatják: a kényszerű lepel alól minduntalan felsejlik az örök emberi vonás, amely a jövő nemzedékek érdeklődésére is számot tart” – olvasható Bartha Zonga muzeológus ismertetőjében.
Az eseményen bemutatják a tárlat kurátora, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a kiállításéval azonos című tanulmánykötetét, amely részletesen foglalkozik a korszak politikai hátterével is. A tárlat anyagát erdélyi közgyűjteményekből kölcsönözték Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Nagyszalontáról. A kiállító művészek között van Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bene József, Bordi András, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Mattis-Teutsch János, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Nagy Imre, Plugor Sándor, Puskás Sándor, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Vetró Artúr. Az Erdélyi Művészeti Központ tavaly alakult, feladata a kallódó életművek felkutatása és megmentése, a nyugatra irányuló műalkotások helyben tartása, a tudományos munka segítése, az erdélyi művészeti élet feltérképezése és a kanonizációs rend felállítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!