Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945–1965 között címmel nyílik meg pénteken a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújított Lovag-, illetve Tolerancia Termében az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) újabb, immár harmadik kiállítása.
2013. szeptember 19., 18:292013. szeptember 19., 18:29
A megnyitón beszédet mond Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a tárlat anyagát pedig Székely Sebestyén György kolozsvári művészettörténész méltatja.„A tárlat a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti élet áttekintésére és értékelésére vállalkozik úgy, hogy a kiállított műtárgyak által érthetővé váljon az adott kor hatalmi-kulturális közege. Mintegy ellenpólusként ugyanakkor kísérletet tesz arra is, hogy a történelmi meghatározottságtól teljesen független, mindenkor érvényes szociális és művészeti vonatkozásokat fedjen fel. A manipulatív, korlátozó kultúrpolitikai nyomás alatt dolgozó képzőművészek munkái a szocreál viszonylagosságát mutatják: a kényszerű lepel alól minduntalan felsejlik az örök emberi vonás, amely a jövő nemzedékek érdeklődésére is számot tart” – olvasható Bartha Zonga muzeológus ismertetőjében.
Az eseményen bemutatják a tárlat kurátora, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a kiállításéval azonos című tanulmánykötetét, amely részletesen foglalkozik a korszak politikai hátterével is. A tárlat anyagát erdélyi közgyűjteményekből kölcsönözték Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Nagyszalontáról. A kiállító művészek között van Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bene József, Bordi András, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Mattis-Teutsch János, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Nagy Imre, Plugor Sándor, Puskás Sándor, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Vetró Artúr. Az Erdélyi Művészeti Központ tavaly alakult, feladata a kallódó életművek felkutatása és megmentése, a nyugatra irányuló műalkotások helyben tartása, a tudományos munka segítése, az erdélyi művészeti élet feltérképezése és a kanonizációs rend felállítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!