Színházba járó nép a magyar

Közös évadbérlet

Fekete Péter szerint a nemzeti intézmények feladatai közé tartozik, hogy megtanítsák a különböző előadó-művészeti műfajok nyelvezetét mindazoknak, akik még nem ismerik, ezért természetesnek tartja, hogy ezek az az intézmények együttműködjenek. Mint elhangzott, az intézmények semmiképp sem jelentenek konkurenciát egymás számára, ugyanis ha a néző jó előadást lát valahol, kedvet kap, és elmegy máshová is. Ha pedig alacsony színvonalú előadást lát, akkor úgy vélheti, ez érvényes a többi előadásra is – mutatott rá Vidnyánszky Attila. „Sokszor elmondtam már, mennyire színházba járó nép vagyunk. Az eladott jegyek száma ötmillió körül mozog évente Magyarországon, az elmúlt néhány évben növekvő tendenciát láthattunk” – fogalmazott. Lőrinczy György elmondta, ő is az együttműködés híve, kezdeményezte, hogy a nemzeti intézményeknek legyen közös évadbérlete. A jelenlevők – Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával közösen, akit telelefonon keresztül kapcsolódott a beszélgetésbe – megerősítették szándékukat, hogy szeretnék a közös bérlet létrehozását.

Romániában sok a nemzetközi fesztivál
A moderátor felvetette, gyakran olvasható az, hogy a magyar színház krízishelyzetben van, miközben a nézőszám és az előadások, bérletek száma nő. „Egyfelől mintha lenne egy értelmiségi kör, amelyik kritikusnak látja a magyar színházi előadó-művészet művészeti életét, másfelől a nézők pont az ellenkezőjét jelzik vissza” – hangzott el. A Nemzeti Színház igazgatója elmondta, mennyiségileg nagyon jól teljesítenek a magyar színházak, minőségileg pedig – akár külföldről nézve – Magyarország az egyik színházi nagyhatalomnak számít. „Ha folyamatosan ostorozzuk magunkat, az se baj, de jó szem előtt tartani, hogy mindig van előrelépési lehetőség.

Volt húsz év, amikor a színházak repertoárját borzasztó szintre züllesztettük le: azt hazudtuk, ez kell a közönségnek. „Alámentünk” a végtelenségig a közönség ízlésének, hamis képet próbáltunk kialakítani a nagyon értő néző ízléséről” – mondta Vidnyánszky. Rámutatott, ez az elmúlt öt-nyolc évben jó irányba kezdett változni. „Szenvedélyesen tanulmányozom a vidéki és más színházak repertoárját, és azt látom, kicsit jobb a helyzet. Nyilván lehetne még előrelépni, hiszen például nemzetközi fesztiválból nagyon kevés van nálunk, sokkal többet kéne szervezni. Romániában például minden nagyvárosban tartanak nemzetközi színházi fesztivált, valamiért ez nálunk, Magyarországon nem alakult ki, úgyhogy ilyen értelemben zártabbak voltunk a kelleténél” – fogalmazott.

Nem krízis van, hanem változik a világ
Az operettszínház igazgatója hozzátette, azért éreznek egyesek krízishelyzetet, mert azt gondolják, úgy kéne mindennek működnie, mint húsz évvel ezelőtt. „Nem krízis van, hanem változik a világ, és a világgal együtt a színház is. Mindennap meg kell küzdeni az aktuális kihívásokkal, és ki kell találni, mitől lesz valami értékes és újszerű. A krízis a színházi »szekértáborozás« és az ízlésklikkek miatt lehet” – mondta az igazgató. Úgy véli, a színház világában vannak, akiknek elvileg be kell állniuk valamilyen klikkbe, vagy a független színházak vonzáskörébe, és ott kell leélniük az életüket úgy, hogy lehetőleg szóba se álljanak más színházcsinálókkal. „Ez az, amit szinte élhetetlennek tartok, fontos lenne, hogy kitörjünk ezekből a klikkekből és szekértáborokból” – tette hozzá Lőrinczy György. 

A szarvassá változott fiú és a megújuló cirkuszművészet
A szarvassá változott fiú című filmről és a cirkuszművészet újrapozícionálásáról is rendeztek közönségbeszélgetést a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Magyar Teátrum színházi sátrában. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a Kossuth Rádió helyszíni stúdiójának vendégeként a szombat reggeli műsorban elmondta, minden lehetőségnek nagyon örül, amikor valahol levetítik a Juhász Ferenc-költeményéből készített filmjét, de a szabadegyetemen különösképp, mivel az alkotás témája és gyökerei a bartóki műből fakadnak, a zeneszerző pedig erről a környékről merített művéhez ihletet. Hozzátette: a film után folytatott beszélgetés is nagyon jól sikerült, és köszönetet mondott Fekete Péter cirkuszművészetért felelős miniszteri biztosnak, hogy alkalmassá tette a sátrat a film levetítésre.

A szabadegyetem kulturális hátterét a Magyar Teátrum sátor adta, amelynek programkínálatát évek óta Fekete Péter gondozza. A miniszteri biztos a stúdió vendégeként elmondta, hogy az előadó-művészet és a színházművészet ötödik éve van jelen a fesztiválon, és idén két új műfaj, a film és a cirkusz is helyet kapott a kínálatban. Délutánonként beszélgetéseket rendeztek a sátorban, a délelőtt a gyerekeké, az este a színházi előadásoké volt, az éjszakák pedig bulival teltek – mondta. „A jó levegőn kívül talán a társadalmi viták a legfontosabbak” – fogalmazott a sátor programjáról a miniszteri biztos, aki azt is elmondta, hogy idén a cirkuszművészet újrapozícionálásáról, a művészeti ágak között betöltött helyéről és a műfaj társadalmi üzeneteiről zajlottak fontos eszmecserék.