2011. november 24., 09:002011. november 24., 09:00
A díjátadót tegnap tartották Budapesten. Szervátiusz Tiborné, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulójára 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek, akik a nemzeti kultúrában gyökerező, magas színvonalú műveket hoznak létre. A formakultúra ugyanis – a nyelv mellett – a legfontosabb identitásmegtartó erő egy nemzet életében, megmaradásunk záloga – hangsúlyozta az elnök. Két éve felváltva művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat. Idén Páll Lajos Korondon élő festő, költő, gazdálkodó, a híres korondi fazekascsalád tagja kapott elismerést, mert olyan ember, „aki a nemzeti kultúra gyökereit és Erdély szellemiségét mutatja fel művészetében”. Páll Lajosnak december 1-jén nagy tárlata nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában, a megnyitóbeszédet Kövér László házelnök mondja – jegyezte meg a kuratóriumi elnök.
A másik díjazott Juhász Zoltán népzenész, az autentikus magyar népzene gyűjtője, magas színvonalú előadója, az óbudai népzenei iskola tanára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszékének oktatója. Eredeti foglalkozására nézve fizikus. A harmadik Szervátiusz Jenő-díjat posztumusz Losonci Miklós művészettörténésznek, Szentendre díszpolgárának ítélték oda a nemzeti kultúra iránt elkötelezett művészet bemutatásáért.
díj névadója, Szervátiusz Jenő (1903–1983) Kolozsvárott született, eredeti foglalkozása kerékgyártó kovács, asztalos és szekérkészítő volt. Több mint ezer fa- és kőszobrot faragott. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pieta, Tamási Áron író síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette – vagy a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll. Banner Zoltán művészettörténész korábban azt írta róla, hogy ő az a szobrász, akinek a „munkássága a közösségben és annak »tájában« (Erdélyben) gyökerezik, s aki a közösség, az erdélyi magyarság rokonszenvétől kísérve, valósággal mindennapos, reggeltől estig tartó napszámosmunkával, embert próbáló fizikai és lelki küzdelemben hozza létre páratlanul gazdag életművét, ...amellyel megalapozza a huszadik századi Közép-Európában szinte egyedülállóan eredeti és tartalmas kortárs erdélyi magyar szobrászatot”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok