
Sulyok Tamás köztársasági elnök március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Dávid Gyula irodalomtörténésznek. Archív felvétel
Fotó: Biró István
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban. Széchenyi-díjban részesült többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító.
2026. március 14., 12:452026. március 14., 12:45
2026. március 14., 13:132026. március 14., 13:13
Az államfő az eseményen kiemelte: magyar és magyar között nem lehet szakadék, magyar közösség és magyar közösség között mindig kell átjárásnak lennie. Ezért kell vigyáznunk a hidakra – hangsúlyozta, hozzátéve: magyar tudomány és a művészet hidaknak tekinthetők, ahogyan a magyar tudomány és kultúra emberei pedig hídembereknek.
A köztársasági elnök emlékeztetett az 1848 tavaszán zajló eseményekre. Elmondta: egymást követték a magyarság jövőjét meghatározó események, majd elkezdhettük építeni a magyar jövőt, leraktuk a polgári jogrend alapjait, a modern állam sarokköveit, és ehhez társadalmi egységet is létre tudtunk hozni. Az államfő rámutatott: 1848 tavaszából és az utána következő szabadságküzdelemből az egész nemzet erőt merít azóta is.
„Erőt meríteni és inspirációt szerezni pedig azért is üdvös 1848-ból, mert ekkor született meg a mai polgári Magyarország” – idézte az MTI Sulyok Tamást, aki hozzátette: az akkori nagy magyarok bátorságából és áldozatvállalásából fakad a haza szabadsága és jogrendje. Felidézte: már az első felelős magyar kormányban is egészen eltérő személyiségek voltak. „Példaképeinkké és hőseinkké mégsem a különvéleményük miatt váltak, hanem azért, mert a magyar érdekekért, a nemzet felemelése és a törvényesség védelme érdekében jártak el. Mindezt az összetartás felelősségével, az együtt munkálkodás szükségszerűségével, a nemzettel való sorsközösség vállalásával” – tette hozzá.
„A nemzeti egységnek nem az egyéni különbségeken és véleményeltéréseken túl kell léteznie, hanem mindezek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: magyarnak lenni a másik magyar emberhez való tartozást jelent, akivel együtt vagyunk részei a nemzetnek. Történelmünk pedig megmutatta, hogy megtörve, megfogyva, sőt akár szétszakítva is össze lehet, és össze is tudunk kapaszkodni – hangsúlyozta. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában adta át az elismeréseket. Az ünnepségen rész vett Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, valamint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott többek között Dávid Gyula irodalomtörténésznek, műfordítónak, szerkesztőnek Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az egyetemes és az erdélyi magyar irodalomtörténet feltárásában elért eredményei, valamint példaértékű kulturális közéleti, könyvszerkesztői és művelődésszervezői tevékenysége elismeréseként.
Az 1928. augusztus 13-án a háromszéki Árapatakon született Dávid Gyulát a Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének fiatal tanársegédjeként a román kommunista rezsim koholt politikai vádak alapján több társával együtt elítélte az '56-os magyarországi forradalommal való szolidaritása, az 1956. november elsejei házsongárdi megemlékezés miatt. Politikai elítéltként Szamosújváron és a Duna-delta munkatáboraiban raboskodott 1957–1964 között. 1970–1992 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, valamint a kolozsvári szerkesztőség vezetője volt. 1991–1999 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. 1991–1995 között az Erdélyi Múzeumot szerkesztette. 1992-től nyugdíjas, 2017-ig a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője volt.
Az idei Széchenyi-díjasok, valamint a Kossut-nagydíjjal és Kossuth-díjjal kitüntetettek névsora itt olvasható.

„Mindig megkerestek a különböző feladatok, szívesen vállaltam bármit, amiről úgy éreztem, hogy hasznossá válik” - jelentette ki Dávid Gyula. Az irodalomtörténésznek, 1956-os politikai elítéltnek tiszteletbeli professzori címet adományozott a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és egyben megkövette egykori tanárát.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
szóljon hozzá!