
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 21., 09:212011. április 21., 09:21
A rendezvényt a Sütő András Baráti Egyesület szervezte. A kötet kiadásának kezdeményezője, Gróf László térképtörténész, 1956-os menekült, az oxfordi egyetem nyugalmazott professzora, a Sütő-életmű kiváló ismerője és tisztelője elmondta: azért állította össze a rengeteg fotót tartalmazó albumot, hogy „azok is közelebb kerüljenek Sütő Andráshoz, akik nem ismerik az életművét”. A kötet nemcsak a Sütő András élethelyzeteiről, barátairól, pályatársairól és családjáról készült fotókat, hanem számos Sütő-mű részletét is tartalmazza, és az íróhoz címzett levelekből is bő válogatást nyújt. Gróf László húsz éve járja Erdélyt, jól ismeri Sütő szűkebb pátriáját, a Mezőséget, a „sáros szegénységet”. Az író műveit előbb Oxfordban ismerte meg, majd szükségét érezte annak, hogy személyesen is kapcsolatba lépjen vele, sokszor felkereste őt marosvásárhelyi otthonában. Rendkívül mély hatást gyakorolt rá Sütő stílusa, gondolatgazdagsága.
Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész, aki Sütő András jó barátja volt, elmondta: a kötet szövegének válogatásában oroszlánrésze volt Ablonczy László irodalomtörténésznek, aki korábban monográfiát írt az íróról. A kötetben levéllel, írással, fotóval olyan kiválóságok is szerepelnek, mint Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Farkas Árpád, Mircea Dinescu és Görömbei András debreceni egyetemi tanár, aki szintén Sütő-szakértőnek számít, és ő maga is hozzájárult az album összeállításához. Az, aki „nem készült” Sütőből, az albumból megismerheti a család eredetét, a szülőfalu, Pusztakamarás világát, az író Nagyenyeden és Bukarestben töltött éveinek fontosabb mozzanatait, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi szerkesztői munka hátterét. A fotók Molnár Edit, Kaiser Ottó, a néhai marosvásárhelyi Farkas Tamás, valamint Erdélyi Lajos munkáját dicsérik. Számos fénykép a családi albumból származik, a felvételeket Cselényi Lászlóné Sütő Ágnes bocsátotta a kiadó rendelkezésére. Az előszót a debreceni Cs. Nagy Ibolya Sütő-szakértő írta.
A könyvbemutató alkalmával Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő olvasott fel részleteket Sütő András, illetve Mircea Dinescu írásaiból, Gali Teréz nagyváradi énekesnő pedig megzenésített verseket adott elő.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!