
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 21., 09:212011. április 21., 09:21
A rendezvényt a Sütő András Baráti Egyesület szervezte. A kötet kiadásának kezdeményezője, Gróf László térképtörténész, 1956-os menekült, az oxfordi egyetem nyugalmazott professzora, a Sütő-életmű kiváló ismerője és tisztelője elmondta: azért állította össze a rengeteg fotót tartalmazó albumot, hogy „azok is közelebb kerüljenek Sütő Andráshoz, akik nem ismerik az életművét”. A kötet nemcsak a Sütő András élethelyzeteiről, barátairól, pályatársairól és családjáról készült fotókat, hanem számos Sütő-mű részletét is tartalmazza, és az íróhoz címzett levelekből is bő válogatást nyújt. Gróf László húsz éve járja Erdélyt, jól ismeri Sütő szűkebb pátriáját, a Mezőséget, a „sáros szegénységet”. Az író műveit előbb Oxfordban ismerte meg, majd szükségét érezte annak, hogy személyesen is kapcsolatba lépjen vele, sokszor felkereste őt marosvásárhelyi otthonában. Rendkívül mély hatást gyakorolt rá Sütő stílusa, gondolatgazdagsága.
Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész, aki Sütő András jó barátja volt, elmondta: a kötet szövegének válogatásában oroszlánrésze volt Ablonczy László irodalomtörténésznek, aki korábban monográfiát írt az íróról. A kötetben levéllel, írással, fotóval olyan kiválóságok is szerepelnek, mint Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Farkas Árpád, Mircea Dinescu és Görömbei András debreceni egyetemi tanár, aki szintén Sütő-szakértőnek számít, és ő maga is hozzájárult az album összeállításához. Az, aki „nem készült” Sütőből, az albumból megismerheti a család eredetét, a szülőfalu, Pusztakamarás világát, az író Nagyenyeden és Bukarestben töltött éveinek fontosabb mozzanatait, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi szerkesztői munka hátterét. A fotók Molnár Edit, Kaiser Ottó, a néhai marosvásárhelyi Farkas Tamás, valamint Erdélyi Lajos munkáját dicsérik. Számos fénykép a családi albumból származik, a felvételeket Cselényi Lászlóné Sütő Ágnes bocsátotta a kiadó rendelkezésére. Az előszót a debreceni Cs. Nagy Ibolya Sütő-szakértő írta.
A könyvbemutató alkalmával Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő olvasott fel részleteket Sütő András, illetve Mircea Dinescu írásaiból, Gali Teréz nagyváradi énekesnő pedig megzenésített verseket adott elő.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!