
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 21., 09:212011. április 21., 09:21
A rendezvényt a Sütő András Baráti Egyesület szervezte. A kötet kiadásának kezdeményezője, Gróf László térképtörténész, 1956-os menekült, az oxfordi egyetem nyugalmazott professzora, a Sütő-életmű kiváló ismerője és tisztelője elmondta: azért állította össze a rengeteg fotót tartalmazó albumot, hogy „azok is közelebb kerüljenek Sütő Andráshoz, akik nem ismerik az életművét”. A kötet nemcsak a Sütő András élethelyzeteiről, barátairól, pályatársairól és családjáról készült fotókat, hanem számos Sütő-mű részletét is tartalmazza, és az íróhoz címzett levelekből is bő válogatást nyújt. Gróf László húsz éve járja Erdélyt, jól ismeri Sütő szűkebb pátriáját, a Mezőséget, a „sáros szegénységet”. Az író műveit előbb Oxfordban ismerte meg, majd szükségét érezte annak, hogy személyesen is kapcsolatba lépjen vele, sokszor felkereste őt marosvásárhelyi otthonában. Rendkívül mély hatást gyakorolt rá Sütő stílusa, gondolatgazdagsága.
Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész, aki Sütő András jó barátja volt, elmondta: a kötet szövegének válogatásában oroszlánrésze volt Ablonczy László irodalomtörténésznek, aki korábban monográfiát írt az íróról. A kötetben levéllel, írással, fotóval olyan kiválóságok is szerepelnek, mint Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Farkas Árpád, Mircea Dinescu és Görömbei András debreceni egyetemi tanár, aki szintén Sütő-szakértőnek számít, és ő maga is hozzájárult az album összeállításához. Az, aki „nem készült” Sütőből, az albumból megismerheti a család eredetét, a szülőfalu, Pusztakamarás világát, az író Nagyenyeden és Bukarestben töltött éveinek fontosabb mozzanatait, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi szerkesztői munka hátterét. A fotók Molnár Edit, Kaiser Ottó, a néhai marosvásárhelyi Farkas Tamás, valamint Erdélyi Lajos munkáját dicsérik. Számos fénykép a családi albumból származik, a felvételeket Cselényi Lászlóné Sütő Ágnes bocsátotta a kiadó rendelkezésére. Az előszót a debreceni Cs. Nagy Ibolya Sütő-szakértő írta.
A könyvbemutató alkalmával Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő olvasott fel részleteket Sütő András, illetve Mircea Dinescu írásaiból, Gali Teréz nagyváradi énekesnő pedig megzenésített verseket adott elő.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!