
2013. január 18., 07:262013. január 18., 07:26
A magyarországi írót a Bod Péter Megyei Könyvtár látta vendégül, a Tamási Áron Színház pedig műsorra tűzte az idén bemutatott Az imposztor című darabját. Spiró a találkozó kezdetén felidézte, hogy évekkel ezelőtt már járt Sepsiszentgyörgyön, akkor egyetlen éjszakát töltött a városban, és a helyi írókkal, költőkkel arról vitáztak, szabad-e magyarul jambust használni és szonettet írni.
Fekete Vince kérdéseire válaszolva Spiró Az imposztor keletkezéséről vallott, de a sepsiszentgyörgyi előadásról nem nyilvánított véleményt. „Színházidegen drámaíró vagyok, a drámát irodalmi műfajnak tekintem, nem érdekel, hogy a színház elő tudja-e adni, vagy sem” – fogalmazta meg Spiró. Elmondta, nincs saját irodalmi kánonja, szeret szerzőket, és a szeretetét szereti megosztani. „Az én pozitív értékrendem azért nem kánon, mert sok nagy művészről nem írok, hiszen ők anélkül is ismertek, a mellőzötteket akarom megismertetni” – mondta Spiró György, aki szerint az irodalomban mint minden más szakmában „klikkek” vannak, folyik a kiszorítósdi, mindig voltak és vannak „mérvadó” képviselők, ám számára az irodalom emberi és nem hatalmi kérdés, erről nem tud ideológusként gondolkodni.
Fekete Vince kérdéseire több magyar íróról kifejtette véleményét, elmondta, a nagy írók is sokszor választottak gyenge megoldásokat. Ha például Móricz Zsigmond műveinek csak egytizedét írta volna meg, akkor is a világirodalom nagyjai között lenne a helye, az iskolában mégis a hatásvadász novelláit tanítják. „Nagy felelősség eldönteni, hogy a gyerekek mit kapnak az iskolában, hogy ne a giccsérzékenységüket növeljük” – magyarázta az író. A hatalommal együttműködő értelmiségiekről elmondta: a kommunizmusban sokan úgy vélték, a „hatalomnak súgva” segíthetnek a dolgok állásán, de bebizonyosodott, hogy nem történt változás, tehát ez nem a jó út.
A mai közállapotokról elmondta: négyszázmillió embernek nincs jövőképe, a Puskin által megteremtett „felesleges ember” már nemcsak irodalmi kategória, mivel a tehetetlenség elborította Kelet- és Dél-Európát. „Hiányzik a perspektíva, a nagy folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, ez olyan, mint az antik végzet” – mondta Spiró. A közönség soraiból feltett kérdésre kellett magyarázatot adnia a korábban nagy port kavart Jönnek című versére.
Elmondta, 1984-ben egy Újpest-focimeccsen megjelent antiszemita jelszavak hatására írta a költeményt. „A belügyminisztérium csapatának mérkőzésén felülről irányított volt a hangulatkeltés, ennek hatására írtam meg a verset, amely nem a magyarságról, hanem csupán egy csoportról szól” – fejtette ki.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.