2012. június 17., 07:562012. június 17., 07:56
A kiállítás a grafikus és képregényrajzoló Rusz Lívia 58 munkáját, eredeti vázlatait és rajzait mutatja be, sokakban felidézve a gyermekkor élményeit. Fodor Sándor íróval közösen alkotta meg Csipike, a törpe figuráját, a román-magyar köztudat emblematikus mesealakját. A kezdetben képregényhősként debütált mesealak később számos kiadást megért és több nyelvre lefordították - mondta Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója az MTI-nek.
Rusz Lívia 1930-ban született Kolozsvárott, 1958-tól a Napsugár című kolozsvári gyermeklap állandó munkatársa volt. 1987 végén Budapestre költözött és a következő évben kiadta a negyvenoldalas Nem mind arany, ami fénylik, majd a Miskali közbelép című képregény-kötetét; mindkettő szinte azonnal népszerű lett. 1988-tól együttműködött Kiss Ferenc forgatókönyv-képregényíró és gyűjtővel, közösen alkották meg a Prométheusz, a rosszmájú jótevő című mesét, a Dörmögő Dömötör című gyermeklapban pedig megjelent Kalamajka kalandjai című sorozatuk. A művész román gyermeklapokban is publikált.
„A mindenkori gyerek szemét bámulatba ejtő művészetével tapintatos, de igazi nagykövete a román-magyar kulturális térnek, amelyen keresztül művészetének finom üzeneteit küldi. És innen tovább szerte a világba” – írta Rusz Líviáról Mircea Oprita, a Budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatója a grafikusról készült monográfiája előszavában.
A mostani budapesti kiállítás kurátora Alexandru Ciubotariu grafikus, festőművész, a tavaly júniusban a bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum keretében megnyílt Képregény Múzeum alapítója, aki maga is mintegy negyven képregény alkotója.
Rusz Lívia retrospektív tárlatát az év elején a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben mutatták be, majd áprilisban a budapesti román intézet szegedi fiókintézetében. A budapesti kiállítás augusztus 3-ig tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok