Romániai magyar gyűjtőkönyvtárat hoznának létre Sepsiszentgyörgyön, ahol az 1990. január 1-je után az országban magyar nyelven megjelent kiadványokat gyűjtenék össze.
2014. július 08., 19:282014. július 08., 19:28
Az ország különböző régióiból érkező könyvtáros szakemberek az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa és a Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére megszervezett egyeztetésen a terv elméleti és gyakorlati kérdéseiről tanácskoztak a hétvégén Sepsiszentgyörgyön.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: a képzőművészeti alkotások összegyűjtését célzó Erdélyi Művészeti Központ létrehozása után a gyűjtőkönyvtár ügyét is készek felkarolni. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: fontos lenne a ’90 utáni magyar kiadványok összegyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele.
„Könyvtárunk évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít az említett kiadványok beszerzésére, de kétségtelen, hogy a kilencvenes évek elejétől mostanig a könyveket a teljesség igényével senki sem gyűjtötte. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segítségével elkészítettük, majd közzétettük az ismert könyvek hiányjegyzékét, melyhez bárki hozzáférhet, és kiegészítheti a listát” – magyarázta a szakember.
Székely István, a KAT elnöke elmondta, évek óta szeretnék létrehozni a gyűjtőkönyvtárat, ez azonban „civil struktúrán keresztül nem valósítható meg”. Mint mondta, a terv csak magyar többségű döntési apparátus mellett valósulhat meg, amely garantálni tudja a közpénzekből való egyenletes finanszírozást, ezért esett a választás a Székelyföldre. A tervek szerint az összerdélyi gyűjtőkönyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtár részlegeként működne, Székely szerint azonban az is fontos, hogy régiótól függetlenül, a könyvtárszakma minden képviselője magáénak érezze és támogassa a kezdeményezést.
„Tekintélyes mennyiségű, Magyarországon megjelent, de erdélyi témát feldolgozó kiadványt gyűjtöttem be, melyet nemzetközi csere nyomán felajánlok a gyűjtőkönyvtárnak” – mondta el a tanácskozáson Juhász András, az OSZK Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztályának munkatársa, aki szerint a nagyobb közönségnek szóló könyvek és folyóiratok digitalizálására is nagy figyelmet kell fordítani.
Tavaszi Hajnal, a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár aligazgatója szerint az első lépés a terv sikere érdekében a tevékenységi terv kidolgozása, amelynek első mozzanata a megyei könyvtárak adatbázisai által a hiánylista kiegészítése lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!