A világot a hazugságok teszik bonyolulttá és ezzel együtt elviselhetővé. Nem véletlen hát, hogy a 20. század irodalmában oly gyakran alkalmazták a gyermeki nézőpontot egy-egy – elsőre bonyolultnak tűnő – társadalmi folyamat, családi viszonyrendszer, vagy egyáltalán az embertípusok megértése, leleplezése végett.
2014. május 07., 19:392014. május 07., 19:39
Nem mintha az irodalomnak kimondott célja lenne az ilyetén leleplezés, hiszen a felnőttek sem teljesen idióták – tisztelet (?) a kivételnek – de olykor nem árt tudni, hogy mindenki tudja, amit tudunk, és azt is tudják, hogy tudjuk, hogy tudják.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Viktor, avagy a gyermekuralom című előadása – amelyet a Román Színházi Szövetség (Uniter) a 2013-as esztendő legjobb hazai előadásának talált – és maga a darab nem is attól jó, hogy újra elismétli az untig ismételt társadalomkritikát, hogy újra „lerántja a leplet\", hanem attól, hogy a megszokott gyerekfigura helyett, aki naiv őszinteséggel szemléli az őt körülvevő világot, egy diabolikus stratégát helyez a középpontba, aki nem elkényeztetettsége, hanem számító, zsarnoki ösztöne folytán uralja a környezetét.
A Dimény Áron megformálta 9 éves és 181 centiméter magas Viktor tudja, amit a „felnőttek\" tudnak, ám „gyermeki\" előjogainak köszönhetően a felnőttek úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy ő tudja. Innen ered az előadás abszurd komikuma – mert hát Roger Vitrac sem naturalista tragédiát, hanem vitriolos komédiát írt a múlt század eleji társadalom „romlottságáról\".
A darab éppen őszinteségénél fogva nem volt népszerű a maga korában, bár szabadjon megjegyezni, most is csak azért népszerű, mert mindenki 1909-re datálja a történteket „Jaj, azok a régi franciák!\" felkiáltással és úri fintorral.
Az élvhajhász apa, aki hol a szolgálólányt, hol a szomszédasszonyt környékezi meg, a feleség, és az alkoholista szomszéd, akik dacosan „nem vesznek észre semmit\", az udvarias mosolyok és tapintatos félrepillantások, amíg a szomszéd nő gyűrűs kezével véresre pofozza kislányát Viktor születésnapi zsúrján – nos ilyesmi ma már semmiképpen sem fordulhatna elő.
Silviu Purcărete rendező ezúttal is szürreális világot varázsolt elénk – Dragoş Buhagiar díszlet- és jelmeztervező segítségével – ráerősítve a darab szürreális cselekményére. A Bíró József által megformált harsány, törpe ezredes karaktere remekbe szabott, az Albert Csilla alakította szomszéd kislány pedig lenyűgözően természetes – utóbbi művészt egyébként az apát alakító Bogdán Zsolttal együtt alakítási Uniter-díjra is jelölték.
Túl sok kérdés nem marad tisztázatlanul, a szekrényből kiesnek azok a bizonyos csontvázak. Az előadás második részében a szereplőkön mindegyre elhatalmasodik az őrület, egyre szürreálisabb, következetlenebb lesz minden, míg végül megtörténik a tragédia. Purcărete itt már Vasile Şirli zenéjét és a szereplők operaénekesi képességeit is segítségül hívja, hogy erősítse a hátborzongató komikumot.
Viktor ellenséggé válik, démonná, akit gyűlölni kezdenek a szülei, mert az őszinteség, az egyenesség szörnyű, megterhelő és őrjítő, Viktor pedig az őszinteséget hozza el saját születésnapi ajándékaként szétrombolva ezzel a látszatokból épített családi idillt. Beengedve a családi otthonba a boldogtalanságot, amely úgy tűnik fel időnként, mint a titokzatos ballonkabátos úr, aki nem szól, csak letesz elénk egy pohár tejet, és rajtunk múlik, hogy mézet csöpögtetünk bele, vagy mérget. Tanulság nincs.
Viktor, avagy a gyermekuralom – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2013. Szerző: Roger Vitrac. Rendező: Silviu Purcărete. Díszlet- és jelmeztervező: Dragoş Buhagiar. Zeneszerző: Vasile Şirli. Szereplők: Dimény Áron, Bogdán Zsolt, Kató Emőke, Varga Csilla, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Vindis Andrea, Biró József, Kézdi Imola, Molnár Levente
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!