Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Nagyvárad
Rejtő Jenő erős hálót sző a mesebeli szállodába véletlenül ugyanazon időben betévedő vendégek előző tetteiből adódó véletlenekből – a Vesztegzár a Grand Hotelben című műből készült előadást láthatta a nagyváradi Szigligeti Színház közönsége.
2018. január 03., 16:562018. január 03., 16:56
Régi igazság, hogy a téma a földön hever, csak észre kell venni, utánanyúlni, megírni és máris várni lehet a sikerre. Így van ez a színpadi művek esetében is, ahol a mindig kéznél levő, magát önként kínálgató sikertéma, az életben bármikor várható váratlan fordulat, a véletlen kijátszása hordozza a sikert. S ha egyszerre sorozatban zúdulnak a véletlenek, az külön szerencse – írónak, rendezőnek, színésznek egyaránt.
Rejtő Jenő erős hálót sző a mesebeli szállodába ugyanazon időben betévedő vendégek előző tetteiből adódó véletlenekből, olyan csodahálót, amely elsősorban összefogja a szereplőket, segít mindenkiről kideríteni, hogy bár potenciális bűnöző, a végén mégis büntetlenül mehet a maga útjára. Büntetlenül, de nem bűntelenül.
Az említett háló szálait egymáshoz erősítő csomókat ugyanis épp a vesztegzárhoz kötődő rengeteg bűntény szolgáltatja: gyilkosság, lopás, csalás, szökés, hazugság, bujkálás, tudományos-hadászati „kémkedés", trónra vágyás. Mindaz, amit a huszadik század dereka felé menet Rejtő jártában-keltében a nagyvilágban megtapasztalt vagy fantáziája mankójára támaszkodva kitalált, manapság pedig nekünk is csak a fejünket kell jobbra-balra fordítanunk, hogy mindezt észrevegyük magunk körül. Az állítólagos pestis és a „világrengető" felfedezés, a banánoxid ismertetése az egyik oldalon, a másikon meg a mindent és mindenkit elkapó szerelmi láz tulajdonképpen maguktól görgetik az eseményeket a végkifejlet felé.
Kardos M. Róbert, Molnár Júlia, Balogh Attila, Fodor Réka, Kovács Levente, Gajai Ágnes, Dimény Levente, Szotyori József, Kiss Csaba, Pitz Melinda, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Hajdu Géza, Kovács Enikő, Szabó Eduárd és Csatlós Lóránt vitték a prímet, de a bármixert, rendőröket, vendégeket alakító mellékszereplők, illetve a főszereplővé előlépett bárzenekar tökéletesen beilleszkedett az összképbe, nem utolsósorban Bordás Attila koreográfus és Brugós Anikó zenei vezető, karmester munkáját is dicsérve.
A „megzenésítéssel” kapcsolatban viszont a magam részéről idegesítőnek találtam a már-már vígoperát formázó folytonos, kitartó betétdalolást. Holott Varró Dániel szellemes szövegei és Darvas Benedek zenéje megérte volna, ha a gyakran igaznak bizonyuló „kevesebb több volna" elvet követve nem az időhúzás szerepét ölti magára, arról már nem is beszélve, hogy az emberi szónak önmagában legalább annyira megvan a maga súlya és hatóereje, mint zenei aláfestéssel.
S a szilveszteresti kötelező vidámság sem csak a nyakló nélküli nótázást jelenti, különösen akkor nem, ha a cselekmény bőven rejti a sikerhordozó poénokat, melyekre a színészek természetesen dallamok nélkül is rátapintanak. De Porogi Dorka rendező Kupás Anna díszlet- és jelmeztervezővel a túlharsogott ünnepi jelleg mellett döntött, amiből talán majd a közönségsikert várhatóan követő előadássorozatban valamicskét lefaragnak. Megérné.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!