Fotó: Biró István
„Formabontó.” „Rendhagyó.” „Merész.” – mily gyakran találkozunk mostanában e jelzőkkel egy-egy „művészeti produktum” kapcsán.
2013. szeptember 18., 18:362013. szeptember 18., 18:36
És milyen nagy kockázatot rejtenek ezek a megnevezések, hiszen a merész újításhoz roppant kifinomult arányérzék szükségeltetik az alkotó, alkotók részéről, nehogy öncélú magamutogatás legyen a művészi szempontból értékelhető formabontásból. Mihai Măniuţiu rendezőnek nincs baj az arányérzékével. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett A földműves és a halál című előadása úgy formabontó, hogy közben nem válik öncélú ripacskodássá, pedig minden megvan benne, ami egyáltalán veszélyt rejthet. Egy középkori misztériumjáték szövegét egy modern tévéstúdió díszletei között „valóságshowként” előadni – valljuk be – nem kis kockázattal jár. A középkori német szerző, Johannes von Tepl szövege a szerelmét fiatalon elvesztő szerző és a halál perlekedése, elő lehetne adni két szereplővel, díszlet nélkül, bár egy ilyen vállalkozás – ha mégoly jó is a szöveg – a színházrendező számára nem lenne kihívás. Ezért Măniuţiu kis kerettörténetet ad a szöveghez, napjainkba helyezve át a tényleges cselekményt. K., a híres producer ugyanazt a fájdalmat éli át, amit Johannes von Tepl – illetve művének szereplője –, hiszen elveszti feleségét, ezt a veszteséget pedig nem tudja feldolgozni. Elhatározza, hogy showműsorában nyilvánosan öngyilkos lesz, előtte azonban utolsó műsorában Tepl szövegét dolgozza fel, ebben pedig értetlenül bár, de segítségére vannak munkatársai. Igazi hatásvadász zenés showműsor felvételén találjuk hát magunkat, nemcsak azt látjuk azonban, amit a képzeletbeli tévétársaság „sugároz”, de belátunk a kulisszák mögé, látjuk azokat az árulkodó jeleket is, amelyeket az ügyesen mozgatott kamerák nem rögzítenek.
Maga a téma a rendező számára szintén nem lenne nagy kihívás, hiszen egy fiatalember szerelme elvesztése fölött érzett bánata bárkit megindít. Finoman kell hát adagolni a humort, a látványelemeket, hogy árnyalni lehessen ezt a – hangozzék akármilyen durván – banalitást, hogy ne siránkozásnak hasson az őszinte fájdalom, és Măniuţiu a remek színészekkel ezt meg is teszi. Néhol talán túlzásnak tűnik a halál számos alalkjának musicalles, csillogó kosztümös „fellépése”, miközben a Dimény Áron által érzékenyen megformált főhős hasztalanul bombázza kérdéseivel, és átkaival az elkerülhetetlen végzetet, de az ami a csillogó, látványos tévéshowból a színházlátogató számára kiszűrődik, úgy lesz megindító és őszinte, ahogyan azt ki-ki megtapasztalta – vagy ha nem, sajnos meg fogja – egy-egy szerette elvesztésekor. Terápia is egyben ez a veszekedés – mondta a rendező még a bemutató előtti sajtótájékoztatón. Hogy a főhősnek használt-e ez a terápia, letett-e öngyilkossági szándékáról, arról győződjön meg az érdeklődő a nézőtéren. Mint ahogy arról is, hogy a kolozsvári magyar színház és a vendégrendező ismét létrehozott egy UNITER-díj-gyanús előadást.
A földműves és a halál, Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2013. Szerző: Johannes von Tepl. Rendező: Mihai Măniuţiu. Fordító, dramaturg: Visky András. Dalszövegek: Jónás Tamás, Visky András. Díszlet- és jelmeztervező: Adrian Damian. Koreográfus: Vava Ştefănescu. Zeneszerző: Şerban Ursachi. Főbb szerepekben: Dimény Áron, Váta Loránd, Györgyjakab Enikő, Kató Emőke, Vindis Andrea, Kézdi Imola
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!