A 2023-as, a tíz évet átölelő retrospektív kiállítás megnyitóján is sok érdeklődő jelent meg
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Többrészes dokumentumkötet-sorozatban dolgozza fel az aradi Kölcsey Egyesület a magyar közművelődés támogatására alapított szervezet több mint 140 éves történetét. A minap mutatták be azt az albumot, amely az egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait fogalja össze. A tíz év alatt a Kölcsey Galéria Arad művelődési életének egyik meghatározó fórumává vált, a helyi román kultúrpolitika is elismerően viszonyult a kiállításokhoz.
2024. november 16., 10:012024. november 16., 10:01
2024. november 16., 11:492024. november 16., 11:49
A néhai és a kortárs aradi magyar alkotók munkásságát bemutató tárlatsorozat első rendezvényét azért szervezték meg, hogy Pataky Sándor festő sírjának rendbetételére gyűjtsenek. 2012. november 1-jén az egyesület egyik tagja értesítette a vezetőséget, hogy a néhai aradi művész sírját a Felsőtemetőben megrongálták: egy tenyérnyi bronzplakettért a színesfémtolvajok szétverték a sírkövet. A következő év januárjában, 2013-ban, a Magyar Kultúra Napján kiállítást szerveztek a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Pataky Sándor munkáiból, tisztelegve a már-már elfeledett művész emléke előtt, továbbá, hogy adakozást hirdessenek a sírhely megváltása és a sírkő rendbetétele érdekében (amit az egyesület el is végzett a befolyt összegből).
Ezzel kezdődött: Pataky Sándor festőművész megrongált és a Kölcsey Egyesület által felújított sírja
Fotó: Kölcsey Egyesület
Hamar kiderült, hogy mind a művészek, mind a közönség részéről igény van újabb kiállításokra.
Kezdetben a néhai aradi vagy Aradhoz kötődő festőművészek munkáiból rendeztek kiállításokat, egyrészt azzal a céllal, hogy bemutassák az aradi magyar szépművészeti értékeket, másrészt, hogy köztudatban tartsák azokat a személyiségeket, akiket az idősebb nemzedék tagjai még személyesen is ismerhettek. Pataky Sándor után Hajós Imre László és Wolf Károly emlékének is szenteltek tárlatokat, aztán szélesítették a palettát, és a kortárs képzőművészeknek – nemcsak festőknek, hanem szobrászoknak, grafikusoknak, textil- és kerámiaművészeknek – is megnyilvánulási lehetőséget biztosított a Kölcsey Egyesület. Többek között Siska-Szabó Hajnalka, Simó Margit, Ódry Mária, Kocsis Rudolf, Steinhübel Zoltán alkotásit csodálhatta meg a nagyérdemű, de például az azóta megboldogult Csernyánszki Judit vagy Eisele-Szűcs Zoé is a Kölcsey Galéria keretében tartották utolsó egyéni tárlataik egyikét.
Képzőművészek az album bemutatóján: Steinhübel Zoltán és Kett-Groza János, mögöttük Ódry Mária
Fotó: Kurunczi Ferenc
A Kölcsey Galéria szervezésével nagyon sok „rejtőzködő” kincsre derült fény Aradon.
Nem volt könnyű – tette hozzá az alelnök –, mert a felhívásra nehezen nyíltak meg az emberek, még úgyis, hogy teljes anonimitást biztosítottak, mert nem akartak „ötletet adni, hogy kinél milyen kép található”.
A képzőművészet támogatása mindig is a Kölcsey Egyesület céljai közé tartozott, de nem kapott hangsúlyos szerepet a társaság korábbi tevékenységében. A Kölcsey Galériával azonban merőben megváltozott a helyzet. „Fény derült arra, hogy van igény rá, van igényes közönség, és bennem úgy a tizedik rendezvény körül tudatosult, hogy
Lehet, hogy csak belül, zsigerileg, de megvan. Felébresztettünk egy olyan közönséget, amely addig talán soha nem volt képkiállítás-megnyitón, vagy nem érdeklődött a kortárs képzőművészet iránt” – mondta Fekete Károly.
A könyvben időrendi sorrendben mutatják be a kiállításokat. Ez az első (akkor még képtár néven szervezték)
Fotó: Kurunczi Ferenc
A tíz év alatt a Kölcsey Galéria Arad művelődési életének egyik meghatározó fórumává vált, a helyi román kultúrpolitika is elismerően viszonyult a kiállításokhoz. A megyei múzeum ingyen bocsátotta az egyesület rendelkezésére a kiállítótermeket, a városi kulturális központ támogatásával igényes kivitelezésű katalógusokat is megjelentethettek egy-egy tárlatnyitóra, és egy idő után a közönség heterogén volta miatt a megnyitókat is részben két nyelven kellett tartani, akkora volt az érdeklődés.
„Nem úgy kezeltek bennünket, mint utcáról bezuhant laikusokat, mert volt egy olyan háttér mögöttünk, ami hozzájárult ahhoz, hogy elfogadjanak bennünket a triptichon újra falra tételéért folytatott hétéves munkában” – fogalmazott az egyesület vezetőségi tagja.
Pillanatképek a tárlatnyitókról egy helyen
Fotó: Kurunczi Ferenc
A Kölcsey Galéria tíz évét átölelő album megjelentetésével egy tavalyi ígéretét váltotta be az egyesület: a 2023-as retrospektív kiállításon a vezetőségi tagok bejelentették, hogy összefoglalják a tárlatokat egy könyvben, időrendi sorrendben, a megnyitókon készült fotókkal és az alkotások reprodukcióival illusztrálva, a korabeli sajtóvisszhangokkal mellékelve. Ez egyúttal egy periódus lezárása is, mert miként Fekete Károly fogalmazott, bár kiállításra váró anyag van bőven, egyre kevesebb energiát tudnak a szervezésre fordítani. Ígérete szerint azonban, ha nem is évente kétszer – a Magyar Kultúra Napján és ősszel az Aradi Magyar Napokon jelentkeztek egy-egy kiállítással –, de alkalomszerűen fognak még magyar képzőművészeti kiállításokat rendezni Aradon.
Az album borítólapja
Fotó: Kurunczi Ferenc
Az első 40 év után, a kommunista diktatúrában beszüntetett, de az 1989-es rendszerváltás után aradi értelmiségiek által újraalapított Kölcsey Egyesület egyike a legrégebbi romániai magyar közművelődési szervezeteknek. 1881. november 6-án kapta meg a működési engedélyt a magyar királyi belügyminisztériumtól, de
A Kölcsey Egyesület kezdeményezte az 1848–1849-es Ereklyemúzeum létrehozását, ami a mai aradi közgyűjtemény elődje, a Kölcsey Egyesület könyvtárából nőtte ki magát a mai aradi téka, és az Egyesület indítványozta a Kultúrpalota építését, ami a város egyik legszebb épülete (ma a múzeum és a filharmónia otthona, hangversenyterme Európa-hírű akusztikával rendelkezik).
Fekete Károly a 2020-as közgyűlésen mutatta be az egyesület által visszavásárolt alapító okiratot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az utóbbi években ismét az aradi (és nem csak a magyar) kulturális élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált a Kölcsey Egyesület. 2020 elején az egyesület egy gyűjtőtől visszavásárolta a Kölcsey Egyesület első húsz évének hiánytalan irattárát, és a következő negyven esztendő írásos emlékeinek egy részét. A kalandos és titokzatos úton fennmaradt kultúrtörténeti értékű hagyaték feldolgozásával készülnek a Kölcsey Egyesület történetét bemutató dokumentumkötetek.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!