Régi transzszilván dallamok

„Majdnem minden zenedarab, amely a Flauto Dolce régizene-együttes új lemezén hallható ősbemutató, egyrészt hiánypótló, másrészt dokumentum, amelynek tudományos értéke is van. Ez a fő művünk, nem tudom lesz-e erőnk még egy ilyet kihozni\" – nyilatkozta lapunknak Majó Zoltán, a kolozsvári régizene-együttes művészeti vezetője. A Romániai régizene című lemez bemutatókoncertjére csütörtökön délután került sor a kolozsvári Szabók bástyájában.

Kérdésünkre Majó Zoltán hozzáfűzte: a lemez a TransylvANTIQs sorozat keretében jelent meg, amelyet a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes ad ki. „Elsősorban erdélyi régi zenéről van szó, ezt szeretnénk megismertetni minden érdeklődővel, így a lemezhez mellékelt leírás négynyelvű\" – magyarázta Majó. Hozzáfűzte: a kutatások alapjául többek között egy 1757-es sepsiszentgyörgyi kézirat szolgált, amely annyira gazdag, hogy még hosszú évekig lehet vele foglalkozni.

A művészeti vezető szerint a régizene-együttesek feladata a régi zenei emlékek után kutatni, és bemutatni ezeket a közönségnek. Eltelt három év a legutolsó lemezük megjelenése óta, az ezalatt végzett kutatásoknak köszönhetően felgyűlt annyi anyag, amelyet érdemesnek tartottak arra, hogy lemez formájában is megjelenjen.

Négy nemzetiség zenéje

Mivel Erdély kulturális szempontból rendkívül sokszínű, nemzeti kultúránként csoportosították a lemez anyagát: egy-egy magyar, román, örmény és egy haszid zsidó dalcsokor hallható a digitális adathordozón. Az ismert német zeneszerző Georg Philip Teleman, a német származású Ruzitska György, valamint a szintén német ifj. Johann Sartorius művei is elhangzanak. A művek az 1750–1850 közötti időszakból származnak, Majó szerint a bőséges anyag miatt csak száz évet tudtak a lemezen áttekinteni.

A magyar rész magában foglalja Jozeph Bengráf úgynevezett verbunkos (toborzó) dallamát, ami Ballett Hongrois címmel jelent meg. Ezt követi Pfeiffer Ferenc dala, aki megzenésített néhány Csokonai-verset, köztük a Tartózkodó kérelem című ismert szerelmes verset. A magyar sorozatot a sepsiszentgyörgyi kéziratból származó három népies tánc zárja.

A lemez román része két dalt tartalmaz, amelyeket szintén kéziratokból származó román táncokkal egészítettek ki. Ezek már nagyobb területről származnak, a legtávolabbi helyszín Odessza. „Ami érdekes, hogy van egy Mititica nevű régi énekük, amit Puskin is ismert, és szerepel a Cigányok című, 1827-ben írt költeményében.

A Kolozsvár környéki és a szamosújvári örmények zenéje is hallható a lemezen. A régizene-együttes a szamosújvári gyülekezettől kapta a műveket, amelyeket feldolgoztak. „Abszolút ősbemutatónak számít, nálunk nem igen foglalkozik senki ilyesmivel, ahogy az északi haszidok zenéjével sem\" – magyarázta Majó Zoltán. Mint részletezte: a haszid zsidók a Nyírség, Máramaros és Kárpátalja térségében éltek a 18. század közepétől, Máramarosszigeten a mai napig megtalálható a temetőjük, csodálatos zenekultúrát hagytak maguk után.

Hozzáfűzte: a forrásként szolgáló sepsiszentgyörgyi kéziratban a népies erdélyi magyar táncok mellett komoly nyugat-európai zeneszerzők művei is szerepelnek, köztük Vivaldi és Bach alkotásai. Az együttes tagjai megpróbálták kitalálni, hogy a Sepsiszentgyörgyön megtalált kézirat hogyan és miként kerülhetett Erdélybe. Egyes daraboknál a kézirat a szerzőt sem tünteti fel, így a komponista kilétére is nekik kellett rájönni. Sikerült kideríteni, hogy három tétel Georg Philip Teleman műve, ugyanis megtalálták a darabokat egy másik kéziratban is.

Majó azt is elmesélte, miért került a lemezre Ruzitska-alkotás. Georg Ruzitska szerb gyökerekkel rendelkező zenész, aki a 19. század elején Bécsből vándorolt Erdélybe, itt aztán Ruzitska György néven tevékenykedett.

„Egy zenei mindenes volt, majdnem egy fél évszázadot töltött Kolozsváron, zenetanár, orgonista, a piarista templom zenei vezetője és a konzervatórium rektora is volt. Ő építtette a piarista templom orgonáját egy jó nevű orgonaépítővel, Heinrich Maywalddal – a hangszert tavaly ősszel felújítottak. A TransylvANTIQs sorozat egyébként nemcsak régi zeneműveket, hanem eredeti régi hangszereket is bemutat. Ez az oka, hogy a lemez a kolozsvári piarista templom eredeti, régi orgonáját is bemutatja\" – magyarázta Majó Zoltán.

Hozzáfűzte: mivel Ruzitska építtette az orgonát, két Ruzitska-kompozíció is szerepel a lemezen. Ő is feldolgozta a Bach nevéből inspirálódó, B-A-C-H hangokból álló témát, egy fúgát írt belőle. Ez is újdonság, mert eddig ez a darab sem szerepelt hanghordozón. A másik kompozíció egy feldolgozás, Ruzitska Bethooven eredetileg zongorára írt Holdfényszonátáját dolgozta át orgonára.