_100720.jpg)
2010. július 20., 10:412010. július 20., 10:41
A szerző az 1890-ben született Agatha Mary Clarissa Miller, akit a világ később Agatha Christie-ként ismert meg, és aki hosszú élete során több mint száz regényt, novellát, színdarabot alkotott, köztük a világhírűvé vált Miss Marple és Hercule Poirot nyomozásainak történeteit. Egyes szakértők szerint ő mind a mai napig a világ minden idők legtöbb könyvét eladó írója címének büszke társtulajdonosa William Shakespeare mellett.
Az első regény, amelyben már a belga nyomozó, Hercule Poirot szerepel, 1920-ban jelent meg. Ezt követőn Agatha Christie egészen 1976-ban bekövetkezett haláláig 33 regényben és 54 novellában folytatta az apró termetű, köpcös, piperkőc, ám zseniálisan nyomozó belga származású detektív izgalmas szellemi kalandnak is beillő nyomozásainak történetét. Az író kezdetben nem tervezte ilyen hosszúra a Poirot-történeteket, sőt ahogy korabeli híradásokból kitűnik, a 30-as évek derekán már kifejezetten „unta” a nyomozó figuráját, és hajlott rá, hogy egy „tragikus balesetben” végez vele. Ám Agatha Christie kortársával, Sir Arthur Conan Doyle-lal ellentétben, aki többször is „végzett” Sherlock Holmes figurájával – olvasói nyomására „kénytelen” volt folytatni Poirot újabbnál újabb eseteinek papírra vetését.
A harmadik lány című, 1966-ban írt történetből készült filmben Poirot-nak egy zavartan viselkedő fiatal lány által bejelentett gyilkosság körüli rejtély kibogozásában kell közreműködnie. A Mrs. McGinty halott című film alapjául szolgáló regény 1952-ben jelent meg, amelyben egy vidéki faluban történt különös gyilkosság áll a belga detektív nyomozásának középpontjában. Az 1938-ban publikált Randevú a halállal adta az alapot a negyedik filmnek: Poirot egy szíriai ásatáson vesz részt, amelyet egy gyilkosság zavar meg.
A Macska a galambok között címmel 1959-ben kiadott klasszikus történetben Poirot-nak egy egzotikus közel-keleti hercegség trónörökösének életét kell a sokat emlegetett „kis szürke agysejtek” segítségével megmentenie.
Mind a négy filmre jellemző az igényes, finom részletgazdagság, amely nemcsak a korhű ruhák és autók felvonultatásában nyilvánul meg, hanem a korabeli épületek, lakásbelsők szinte dokumentumfilmszerű igényességgel történő bemutatásában is megmutatkozik. Különösen igaz ez a Hercule Poirot otthonának és magánnyomozói irodájának is helyet adó, az 1920-as évek „forradalmi” művészeti stílusában berendezett londoni lakására, amely egy art deco kiállítás bemutatóterének is maradéktalanul megfelelne, annyira bőséges a felvonultatott berendezési tárgyak választéka.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.