2011. május 23., 09:462011. május 23., 09:46
A Németországban élő alkotó, amint a Krónikának elmondta, tulajdonképpen hazajár Szatmárra, még mindig itt érzi otthon magát, hiszen itt született, majd 27 évig volt a városi színház díszlet- és jelmeztervezője. A közel három évtizedes munka után azonban elment az országból, mivel állítása szerint a 80-as években nem lehetett már itt dolgozni: a művészekre erőltetett egysíkú ideológiai keret, illetve az alapanyagok hiánya nagyon megnehezítette a munkáját. Paulovics László alkotásait több középület is őrzi, például a Pannónia Szálló hallját díszítő kovácsoltvas kompozíció, melynek mintázatában a város címere, kardja, kulcsa köszön vissza, de az ő nevéhez fűződik a szatmári Szentlélek-templomban levő oltárkép, a Mária-portré és a keresztút is. Híres az erdélyi jeles személyiségekről készült portrésorozata is, amelyből állandó tárlat nyílt Kolozsváron, a Kolozsvár Társaság székhelyén.
A művész szerint nem választható el élesen a grafika a festészettől és a színháztól, képeiben ezért mindig van valami színházszerű, lényegében a kompozícióban, a távlatokban érzékelhető a díszlettervezői látásmód. Igen gyakran fest tájképeket, mint elmondta, külföldi utazásai során alkalma volt sok helyen megfordulni, így a hazaiak mellett a kint látottak közül is megfestett jó néhány jellegzetes tájat. Állítja azonban, egy művész mindig a belső tájakat festi meg, azt, ami lelkében él, a külső táj mindössze inspirálja. A május 29-éig nyitva tartó szatmárnémeti tárlat anyagát lényegében az elmúlt három év munkái alkotják. Hagyományos témái a virágcsendéletek, a mitológiai jelenetek, a tájképek, de aktuális témákat is megfestett. Régi modelljeiről is festett egy képet, melynek alapjául a Ion Andreescu Művészeti Főiskola modelljeiről 1955 és 1961 között készített skiccei szolgáltak. Paulovics László általában kétévente állít ki Szatmárnémetiben, legutóbbi tárlatából 25 képet adományozott a városnak, melyek egyelőre a református gimnázium tanárijában és az esperesi hivatalban kaptak helyet.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!