2010. szeptember 29., 09:532010. szeptember 29., 09:53
A 20. századi fotó- és videóművészet egyik legjelentősebb franciaországi kiállítóhelyén, a Tuileries kertjében található Jeu de Paume-ban a Budapesten született fotóművész halálának 25. évfordulója alkalmából állították össze a tárlatot, amely a Kertész-életműnek szentelt első retrospektív kiállítás Európában. Megvalósításában a Párizsi Magyar Intézet is közreműködött.
A több mint háromszáz eredeti felvételből és korabeli dokumentumból összeállított gyűjtemény végigköveti Kertész életútját Magyarországtól Párizson át – ahol 1925 és 1936 között élt és a modern fotóművészet egyik legnagyobb mesterévé vált – az Egyesült Államokig, ahol több mint ötven évig élt, valamint felöleli szakmai pályafutásának legfontosabb állomásait.
Az időrendben és azon belül tematikusan szerveződő kiállítás rávilágít Kertész művészetének állandóságára, arra, amit a számos helyszín és téma ellenére a szakemberek a fotográfia költészetének, sajátos fotográfusi nyelvezetnek neveznek.
A művész Kertész Andor néven született 1894. július 2-án egy budapesti zsidó családban. Gyerekkorát Szigetbecsén töltötte, világlátását a nyugodt, természetközeli évek határozták meg. A család kívánságára tőzsdeírnokként helyezkedett el, de a hivatalnoki lét nem vonzotta, annál inkább a magazinok illusztrációi és a költészet. Amikor már elegendő pénzt keresett, fényképezőgépet vásárolt, és a család nem kis felháborodására földműveseket, cigányokat kezdett fényképezni. Első fotóját az Érdekes Újság közölte 1917-ben, mialatt Kertész katonaként szolgált.
A hatalmas párizsi tárlat több termet is szentel ezeknek a Magyarországon készült első felvételeknek, amelyek jelentős része amerikai gyűjteményekből érkezett Párizsba. Annie-Laure Wanaverbecq, a kiállítás egyik kurátora elmondta: ezeken a Franciaországban először látható képeken már jól megfigyelhető Kertész teljes művészete, amit a technikában és a témaválasztásban a szabadság, a spontaneitás és az ösztönösség jellemez. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően egy teljesen sajátos fotónyelvet talált ki, amelyet egész életében meghatározott érzelmes természete és a magyarsága, elsősorban a költőiségében – hangsúlyozta a kurátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok