2010. július 23., 09:522010. július 23., 09:52
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Brassó, Arad és Csíkszereda elöljárójával rövid és középtávú stratégiákat is javasoltak a tárcavezetőnek a művelődési intézmények finanszírozását illetően, Kelemen pedig legtöbb felvetésükkel egyetértett, ám nem csak rajta múlik a tervezetek elfogadása.
Antal Árpád kifejtette, rendkívül igazságtalannak tartják a jelenlegi finanszírozási rendszert: gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam tartja fenn, míg más városokban a hasonlóan jó eredményeket felmutató kultúrintézményeket az önkormányzat kénytelen saját költségvetéséből működtetni. Például Kolozsvárnak egyetlen művelődési intézményt sem kell eltartania, mert azokat a minisztérium finanszírozza, míg a háromszor kisebb Arad négy kultúrintézményt működtet.
A városvezetők által előterjesztett elképzelés lényege, hogy a színházakat, filharmóniákat, táncegyütteseket a minisztérium osztályozza és a minősítés függvényében társfinanszírozza kisebb-nagyobb mértékben anélkül, hogy az intézmények jogi státusa megváltozna. Például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház továbbra is önkormányzati intézmény marad, de ha magas pontszámot ér el, fenntartásában segédkezet nyújt a szaktárca is.
| Körültekintésre inti a polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit Emil Boc miniszterelnök, és arra kéri őket, hogy ne a művelődési intézményeket kényszerítsék nagyarányú leépítésre, miközben a köztisztviselőket megóvják. „Arra kérem az elöljárókat, hogy a kultúrát is ugyanolyan fontos szegmensként kezeljék, mint a közigazgatást vagy a gazdaságot. Más szóval, ne forduljon elő, hogy a művelődési intézményeket 30–40 százalékos leépítésre kényszerítik, hogy megmaradhassanak olyan hivatalnokok munkahelyei, akik ülnek az irodákban és nem csinálnak semmit” – fogalmazott Boc. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a nagy színházakra és filharmóniákra, amelyek központi ellenőrzés alatt állnak, a művelődésügyi minisztérium munkaügyi törvényei érvényesek, és nem kötelesek vérgrehajtani a helyi önkormányzatok által kért leépítéseket. |
Viszont ha a jelenleg állami finanszírozású intézmények nem érik el a megfelelő szintet a megmérettetésen, részben vagy egészen vonják meg tőlük a támogatást. Antal Árpád elmondta, az önkormányzatok a személyi jövedelemadó további 1 százalékáról mondanának le a művelődési intézmények javára, a számítások szerint így egy 158 millió lejes alap állna rendelkezésre, amelyet a művelődési minisztérium az intézmények társfinanszírozására fordíthatna.
„Ebbe az alapba mindenki betesz, de csak az az önkormányzat kap vissza, amelynek a területén nívós kulturális intézmény működik” – magyarázta az elöljáró. Antal szerint, ha elfogadnák a javaslatot, Sepsiszentgyörgy például sokkal több pénzt kapna, mint amennyit be kellene fizetnie. Ezt a javaslatot azonban, nemcsak a művelődési miniszternek, hanem a közigazgatási, valamint a pénzügyi tárcának is el kellene fogadnia, a közigazgatási minisztérium képviselői azonban nem támogatják az elképzelést.
Rövid távon ugyanakkor a négy elöljáró azt javasolta, hogy az 1989 előtt létrehozott művelődési intézmények – amelyeket az állam, és nem egy-egy helyi önkormányzat alapított – munkatársait ne az önkormányzatok alkalmazottaiként kezeljék, hogy ne eshessenek a kötelező leépítés áldozatául. Erről az elképzelésről még tárgyalnak, ugyanakkor a közigazgatási tárca egy másik radikális javaslattal rukkolt elő. A javaslat a művelődési intézmények önállósulását célozza. Antal Árpád szerint ez abszurd elképzelés, hiszen ha állami támogatás nélkül önfenntartásra kényszerítenék ezeket az intézményeket, több mint 70 százalékuk csődbe menne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Látogatottsági adatok