2010. július 23., 09:522010. július 23., 09:52
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Brassó, Arad és Csíkszereda elöljárójával rövid és középtávú stratégiákat is javasoltak a tárcavezetőnek a művelődési intézmények finanszírozását illetően, Kelemen pedig legtöbb felvetésükkel egyetértett, ám nem csak rajta múlik a tervezetek elfogadása.
Antal Árpád kifejtette, rendkívül igazságtalannak tartják a jelenlegi finanszírozási rendszert: gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam tartja fenn, míg más városokban a hasonlóan jó eredményeket felmutató kultúrintézményeket az önkormányzat kénytelen saját költségvetéséből működtetni. Például Kolozsvárnak egyetlen művelődési intézményt sem kell eltartania, mert azokat a minisztérium finanszírozza, míg a háromszor kisebb Arad négy kultúrintézményt működtet.
A városvezetők által előterjesztett elképzelés lényege, hogy a színházakat, filharmóniákat, táncegyütteseket a minisztérium osztályozza és a minősítés függvényében társfinanszírozza kisebb-nagyobb mértékben anélkül, hogy az intézmények jogi státusa megváltozna. Például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház továbbra is önkormányzati intézmény marad, de ha magas pontszámot ér el, fenntartásában segédkezet nyújt a szaktárca is.
| Körültekintésre inti a polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit Emil Boc miniszterelnök, és arra kéri őket, hogy ne a művelődési intézményeket kényszerítsék nagyarányú leépítésre, miközben a köztisztviselőket megóvják. „Arra kérem az elöljárókat, hogy a kultúrát is ugyanolyan fontos szegmensként kezeljék, mint a közigazgatást vagy a gazdaságot. Más szóval, ne forduljon elő, hogy a művelődési intézményeket 30–40 százalékos leépítésre kényszerítik, hogy megmaradhassanak olyan hivatalnokok munkahelyei, akik ülnek az irodákban és nem csinálnak semmit” – fogalmazott Boc. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a nagy színházakra és filharmóniákra, amelyek központi ellenőrzés alatt állnak, a művelődésügyi minisztérium munkaügyi törvényei érvényesek, és nem kötelesek vérgrehajtani a helyi önkormányzatok által kért leépítéseket. |
Viszont ha a jelenleg állami finanszírozású intézmények nem érik el a megfelelő szintet a megmérettetésen, részben vagy egészen vonják meg tőlük a támogatást. Antal Árpád elmondta, az önkormányzatok a személyi jövedelemadó további 1 százalékáról mondanának le a művelődési intézmények javára, a számítások szerint így egy 158 millió lejes alap állna rendelkezésre, amelyet a művelődési minisztérium az intézmények társfinanszírozására fordíthatna.
„Ebbe az alapba mindenki betesz, de csak az az önkormányzat kap vissza, amelynek a területén nívós kulturális intézmény működik” – magyarázta az elöljáró. Antal szerint, ha elfogadnák a javaslatot, Sepsiszentgyörgy például sokkal több pénzt kapna, mint amennyit be kellene fizetnie. Ezt a javaslatot azonban, nemcsak a művelődési miniszternek, hanem a közigazgatási, valamint a pénzügyi tárcának is el kellene fogadnia, a közigazgatási minisztérium képviselői azonban nem támogatják az elképzelést.
Rövid távon ugyanakkor a négy elöljáró azt javasolta, hogy az 1989 előtt létrehozott művelődési intézmények – amelyeket az állam, és nem egy-egy helyi önkormányzat alapított – munkatársait ne az önkormányzatok alkalmazottaiként kezeljék, hogy ne eshessenek a kötelező leépítés áldozatául. Erről az elképzelésről még tárgyalnak, ugyanakkor a közigazgatási tárca egy másik radikális javaslattal rukkolt elő. A javaslat a művelődési intézmények önállósulását célozza. Antal Árpád szerint ez abszurd elképzelés, hiszen ha állami támogatás nélkül önfenntartásra kényszerítenék ezeket az intézményeket, több mint 70 százalékuk csődbe menne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Látogatottsági adatok