2010. július 23., 09:522010. július 23., 09:52
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Brassó, Arad és Csíkszereda elöljárójával rövid és középtávú stratégiákat is javasoltak a tárcavezetőnek a művelődési intézmények finanszírozását illetően, Kelemen pedig legtöbb felvetésükkel egyetértett, ám nem csak rajta múlik a tervezetek elfogadása.
Antal Árpád kifejtette, rendkívül igazságtalannak tartják a jelenlegi finanszírozási rendszert: gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam tartja fenn, míg más városokban a hasonlóan jó eredményeket felmutató kultúrintézményeket az önkormányzat kénytelen saját költségvetéséből működtetni. Például Kolozsvárnak egyetlen művelődési intézményt sem kell eltartania, mert azokat a minisztérium finanszírozza, míg a háromszor kisebb Arad négy kultúrintézményt működtet.
A városvezetők által előterjesztett elképzelés lényege, hogy a színházakat, filharmóniákat, táncegyütteseket a minisztérium osztályozza és a minősítés függvényében társfinanszírozza kisebb-nagyobb mértékben anélkül, hogy az intézmények jogi státusa megváltozna. Például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház továbbra is önkormányzati intézmény marad, de ha magas pontszámot ér el, fenntartásában segédkezet nyújt a szaktárca is.
| Körültekintésre inti a polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit Emil Boc miniszterelnök, és arra kéri őket, hogy ne a művelődési intézményeket kényszerítsék nagyarányú leépítésre, miközben a köztisztviselőket megóvják. „Arra kérem az elöljárókat, hogy a kultúrát is ugyanolyan fontos szegmensként kezeljék, mint a közigazgatást vagy a gazdaságot. Más szóval, ne forduljon elő, hogy a művelődési intézményeket 30–40 százalékos leépítésre kényszerítik, hogy megmaradhassanak olyan hivatalnokok munkahelyei, akik ülnek az irodákban és nem csinálnak semmit” – fogalmazott Boc. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a nagy színházakra és filharmóniákra, amelyek központi ellenőrzés alatt állnak, a művelődésügyi minisztérium munkaügyi törvényei érvényesek, és nem kötelesek vérgrehajtani a helyi önkormányzatok által kért leépítéseket. |
Viszont ha a jelenleg állami finanszírozású intézmények nem érik el a megfelelő szintet a megmérettetésen, részben vagy egészen vonják meg tőlük a támogatást. Antal Árpád elmondta, az önkormányzatok a személyi jövedelemadó további 1 százalékáról mondanának le a művelődési intézmények javára, a számítások szerint így egy 158 millió lejes alap állna rendelkezésre, amelyet a művelődési minisztérium az intézmények társfinanszírozására fordíthatna.
„Ebbe az alapba mindenki betesz, de csak az az önkormányzat kap vissza, amelynek a területén nívós kulturális intézmény működik” – magyarázta az elöljáró. Antal szerint, ha elfogadnák a javaslatot, Sepsiszentgyörgy például sokkal több pénzt kapna, mint amennyit be kellene fizetnie. Ezt a javaslatot azonban, nemcsak a művelődési miniszternek, hanem a közigazgatási, valamint a pénzügyi tárcának is el kellene fogadnia, a közigazgatási minisztérium képviselői azonban nem támogatják az elképzelést.
Rövid távon ugyanakkor a négy elöljáró azt javasolta, hogy az 1989 előtt létrehozott művelődési intézmények – amelyeket az állam, és nem egy-egy helyi önkormányzat alapított – munkatársait ne az önkormányzatok alkalmazottaiként kezeljék, hogy ne eshessenek a kötelező leépítés áldozatául. Erről az elképzelésről még tárgyalnak, ugyanakkor a közigazgatási tárca egy másik radikális javaslattal rukkolt elő. A javaslat a művelődési intézmények önállósulását célozza. Antal Árpád szerint ez abszurd elképzelés, hiszen ha állami támogatás nélkül önfenntartásra kényszerítenék ezeket az intézményeket, több mint 70 százalékuk csődbe menne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok