2010. július 23., 09:522010. július 23., 09:52
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Brassó, Arad és Csíkszereda elöljárójával rövid és középtávú stratégiákat is javasoltak a tárcavezetőnek a művelődési intézmények finanszírozását illetően, Kelemen pedig legtöbb felvetésükkel egyetértett, ám nem csak rajta múlik a tervezetek elfogadása.
Antal Árpád kifejtette, rendkívül igazságtalannak tartják a jelenlegi finanszírozási rendszert: gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam tartja fenn, míg más városokban a hasonlóan jó eredményeket felmutató kultúrintézményeket az önkormányzat kénytelen saját költségvetéséből működtetni. Például Kolozsvárnak egyetlen művelődési intézményt sem kell eltartania, mert azokat a minisztérium finanszírozza, míg a háromszor kisebb Arad négy kultúrintézményt működtet.
A városvezetők által előterjesztett elképzelés lényege, hogy a színházakat, filharmóniákat, táncegyütteseket a minisztérium osztályozza és a minősítés függvényében társfinanszírozza kisebb-nagyobb mértékben anélkül, hogy az intézmények jogi státusa megváltozna. Például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház továbbra is önkormányzati intézmény marad, de ha magas pontszámot ér el, fenntartásában segédkezet nyújt a szaktárca is.
| Körültekintésre inti a polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit Emil Boc miniszterelnök, és arra kéri őket, hogy ne a művelődési intézményeket kényszerítsék nagyarányú leépítésre, miközben a köztisztviselőket megóvják. „Arra kérem az elöljárókat, hogy a kultúrát is ugyanolyan fontos szegmensként kezeljék, mint a közigazgatást vagy a gazdaságot. Más szóval, ne forduljon elő, hogy a művelődési intézményeket 30–40 százalékos leépítésre kényszerítik, hogy megmaradhassanak olyan hivatalnokok munkahelyei, akik ülnek az irodákban és nem csinálnak semmit” – fogalmazott Boc. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a nagy színházakra és filharmóniákra, amelyek központi ellenőrzés alatt állnak, a művelődésügyi minisztérium munkaügyi törvényei érvényesek, és nem kötelesek vérgrehajtani a helyi önkormányzatok által kért leépítéseket. |
Viszont ha a jelenleg állami finanszírozású intézmények nem érik el a megfelelő szintet a megmérettetésen, részben vagy egészen vonják meg tőlük a támogatást. Antal Árpád elmondta, az önkormányzatok a személyi jövedelemadó további 1 százalékáról mondanának le a művelődési intézmények javára, a számítások szerint így egy 158 millió lejes alap állna rendelkezésre, amelyet a művelődési minisztérium az intézmények társfinanszírozására fordíthatna.
„Ebbe az alapba mindenki betesz, de csak az az önkormányzat kap vissza, amelynek a területén nívós kulturális intézmény működik” – magyarázta az elöljáró. Antal szerint, ha elfogadnák a javaslatot, Sepsiszentgyörgy például sokkal több pénzt kapna, mint amennyit be kellene fizetnie. Ezt a javaslatot azonban, nemcsak a művelődési miniszternek, hanem a közigazgatási, valamint a pénzügyi tárcának is el kellene fogadnia, a közigazgatási minisztérium képviselői azonban nem támogatják az elképzelést.
Rövid távon ugyanakkor a négy elöljáró azt javasolta, hogy az 1989 előtt létrehozott művelődési intézmények – amelyeket az állam, és nem egy-egy helyi önkormányzat alapított – munkatársait ne az önkormányzatok alkalmazottaiként kezeljék, hogy ne eshessenek a kötelező leépítés áldozatául. Erről az elképzelésről még tárgyalnak, ugyanakkor a közigazgatási tárca egy másik radikális javaslattal rukkolt elő. A javaslat a művelődési intézmények önállósulását célozza. Antal Árpád szerint ez abszurd elképzelés, hiszen ha állami támogatás nélkül önfenntartásra kényszerítenék ezeket az intézményeket, több mint 70 százalékuk csődbe menne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok