A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pénteken 19 órától mutatja be Csehov Meggyeskert című darabját. Az előadás rendezője, Szardar Tagirovszkij jelenleg harmadéves rendező szakos hallgató a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, de színészként és rendezőként is, alternatív közegben és a filmes szakmában is dolgozott már Magyarországon és Oroszországban.
2014. november 07., 14:292014. november 07., 14:29
Tagirovszkij most először rendez erdélyi kőszínházban annak a sorozatnak a keretében, amely teret biztosít fiatal alkotóknak, hogy bemutatkozhassanak a közönség és a színházi szakma előtt. Csehov a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, a drámaiatlan dráma megteremtője, aki a látszólag jelentéktelen hétköznapisággal a szereplők lelkiállapotának gazdagságát emeli ki.
Utolsó darabjának címét Tóth Árpád – németből – eredetileg Cseresznyéskertnek fordította, az orosz eredetiben azonban meggyről beszélnek a szereplők, így az utóbbi időben a címet is korrigálták. Az oroszországi születésű rendező úgy közelít Csehov szövegéhez, mint Kazanyban töltött gyerekkorához – ismerős számára a környezet, a hangulat, az emberek és azoknak a világhoz, egymáshoz, önmagukhoz való viszonyulása.
„A Meggyeskert azt az Oroszországot ragadja meg, amelyben a pénz és a gazdasági felemelkedés az emberi kapcsolatok közé ékelődnek. A közös családi események, a beszélgetések és az egymásra figyelés helyét a magány, a mánia és a bizonytalanságtól való rettegés veszi át. Egy eladósodott nemesi család a birtokukhoz való ragaszkodásban igyekszik felidézni és megtartani a gyerekkor teljességét” – olvasható az előadás ajánlójában.
„Csehov jós volt, a Meggyeskert rólunk is szól. Döbbenetes, hogy milyen pontosan írja le azt, amiben ma élünk. Pedig a történet (ami félig-meddig személyes ihletettségű) már több mint százéves” – fogalmazott Szardar Tagirovszkij a darabbal kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!