Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódallal indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót.
2018. február 17., 14:302018. február 17., 14:30
2018. február 17., 19:132018. február 17., 19:13
Fotó: Biró István
Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódallal indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót.
2018. február 17., 14:302018. február 17., 14:30
2018. február 17., 19:132018. február 17., 19:13
Fotó: Biró István
A bújdosódalt több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt mintegy ezerfős gyülekezetben – számolt be az MTI.
A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett:
Fotó: Biró István
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke búcsúbeszédében Kallós Zoltánt, az „egyszemélyes intézményt” méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt. A politikus úgy fogalmazott: „az identitásformálás apostola” távozott az élők sorából.
Fotó: Biró István
„Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Életének 92. évében, szerdán délután elhunyt Kallós Zoltán, a nemzet művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő – közölte szerdán Facebook-oldalán a Kolozsvári Rádió.
Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy
Fotó: Biró István
Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.
Fotó: Biró István
Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét. Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fotó: Biró István
Orbán Viktor: egy nagy hazafival lettünk szegényebbek
Orbán Viktor szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. A miniszterelnök részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel szombaton a válaszúti gyászszertartáson. A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé”.
Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik: „Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.”
A miniszterelnök az MTI beszámolója szerint megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival”. Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!