Olvasási szokások, trendek

A Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már tavaly decemberben közzétették, a beszélgetésen a szakemberek a háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között.

Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható magyarországi  fellendülése Huszti Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható, hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és „szerzőépítéssel” való támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok megnyerése szempontjából.

Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását emelte ki, melynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága – hangsúlyozta.

Gergely Ferenc, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a megkérdezettek csaknem egyharmada nem hogy nem olvas, hanem már a vágya sincs meg erre. Hangsúlyozta, hogy nem idős emberekről van szó, hanem jelentős részben aktív dolgozókról. A kutatás egy másik tanulsága Gergely Ferenc szerint az volt, hogy a fiatalokat már csak olyan dolgokkal lehet megszólítani, melyeknek a szórakozás is fontos eleme. Szvetelszky Zsuzsanna kommunikáció- és társadalomkutató ehhez hozzátette: még ha egyes rétegek kevésbé is vesznek kézbe könyveket, a „vizualitás kényszere” következtében „kilóra” biztosan elég betűt olvasnak ők is.

Nánási Yvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatója kiemelte, hogy bár ifjúsági könyveket ma alig adnak ki – ha mégis, azok rendszerint lefordított sikerkönyvek –, a gyerekkönyvek eladása számottevően emelkedett, ami remélhetőleg előbb-utóbb meg fog mutatkozni a felnőttkori szövegolvasási készségek javulásában is. Megjegyezte: egyre gyakoribbak a felnőttekhez „kikacsintó” mesekönyvek, így a szülők is jobban élvezhetik a felolvasásokat. A szakemberek szerint a minőségi irodalom olvasása ellen hat, hogy a posztmodern széppróza „cserbenhagyta” a történetekhez szokott olvasókat. A posztmodern elfogadásához ugyanakkor valószínűleg csak időt kell hagyni az olvasóknak – jegyezte meg.