Ödön von Horváth-darabot mutatnak be Marosvásárhelyen

Több szempontból is premiernek számít a december 23-i marosvásárhelyi színházi bemutató. A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László (képünkön) először rendez szülővárosában, és ez lesz a Tompa Miklós Társulat első bemutatója, amelyet románul feliratoznak.

A tegnapi sajtótájékoztatón a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Vlad Rădescu köszöntötte Bocsárdit, elégedetten nyugtázta, hogy immár Vásárhelyen is rendez, és jelezte, hogy szívesen várják mind a magyar, mind a román társulathoz a jövőben is.

Bocsárdi Ödön von Horváth színművét, a Mit csinál a kongresszus? című darabot állította színpadra, amelyet Gáli József fordított magyarra. A rendező bohózatként határozta meg a darab műfaját. „Aktualitását az adja, hogy a múlt század harmincas éveiben íródott, és az akkori helyzet igencsak hasonlított a maihoz. Gazdasági válság volt akkor is, a világ katasztrófa felé rohant. A nagypolitikától a kisemberekig minden benne van, jó a nyelvezete, fanyar a humora. Árnyalt, megrendítő szöveg” – jellemezte a színpadra kerülő művet a rendező.

A Krónika kérdésére, hogy milyennek találta a vásárhelyi színházat, a magyar társulatot, Bocsárdi elmondta: „Akikkel dolgoztam, azok jó színészek, a többiekről nem tudok nyilatkozni. Amúgy a színházban túl laza a hangulat. A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komolyabb gondok vannak.”

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy közönségsikernek vagy fesztivál-előadásnak szánta-e a rendező a darabot? Bocsárdi szerint ez a közönségre nézve sértő felvetés. „Én minden darabot a közönségnek rendezek, és ha jó az előadás, akkor eljut a fesztiválokra” – mutatott rá a rendező.

Ödön von Horváth a 20. század eleji drámairodalom kiemelkedő képviselője. A két világháború közötti időszak légköre, a kispolgári felfogás visszásságai, az élet eseményeiben nehezen eligazodó, magára maradó ember gyötrelmei, valamint a fasizmus fenyegetése is érzékelhető ebben a darabban. A szerző Bertolt Brecht kortársa, darabjainak hangulata és témája nem különbözik kortársától. Ugyanolyan éles társadalomkritika jelenik meg világszemléletében, mint Brechtnél, csupán drámáinak nyelvezete, stílusa más.

Mit csinál a kongresszus? című darabja 1929-ben keletkezett, folytatva az úgynevezett „szociális dráma” hagyományait. A dráma fő témája a leánykereskedelem. A melodramatikus hangvételű történet két szálon bontakozik ki: egyrészt egy Luise nevű idősebb prostituált lecsúszásáról és egy fiatalabb lány felkapaszkodásáról szól, másrészt a városba érkező, igencsak tapasztalatlan Ferdinánd találkozását mutatja be a leánykereskedővé vált Alfréd nevű bátyjával.

A fivéreknek új ötletük támad: Dél-Amerikába szeretnék vinni a felkapaszkodni akaró fiatal lányt, a Kisasszonyt. A kongresszus éppen ekkor tűzi napirendjére a leánykereskedelem aggasztó problémáját, így a Kisasszony sorsa országos publicitást kap. Ferdinánd végül feleségül veszi a Kisasszonyt. A lány a kongresszustól nem várhatna segítséget, hiszen a kongresszus előkelő résztvevői is megrögzött leánykereskedők.

Az előadásban a főbb szerepeket Sebestyén Aba, László Csaba, B. Fülöp Erzsébet, Gecse Ramóna egyetemi hallgató és Bokor Barna alakítja. A Tompa Miklós Társulat tagjain kívül a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem másodéves színihallgatói is fellépnek.