Hirdetés

Nyomasztó vándorlás egy összeomló világban

Sokszor és sokféleképpen feldolgozták már a náci Németország második világháborús szerepét, illetve a háború elvesztése nyomán bekövetkezett összeomlást.

Balogh Levente

2013. július 18., 17:462013. július 18., 17:46

2013. július 18., 18:232013. július 18., 18:23

Cate Shortland ausztrál rendezőnő Lore című filmje – amely az idei Titanic filmfesztiválon elnyerte a Hullámtörők díjat, és amellyel Ausztrália nevezett az Oscar-díjátadóra – öt testvér kalandjain keresztül enged betekintést abba, hogyan élték meg az egyszerű német emberek a világháború utolsó napjait, azt, hogy addig ismert világuk elenyészik körülöttük.

A film címszereplője egy tizenhat éves kamaszlány, aki státusát tekintve a náci rendszer társadalmi piramisának csúcsa közelében helyezkedik el: apja SS-őrnagy, és a filmben felfedezhető utalások szerint vezető tisztséget tölt be egy koncentrációs táborban. Ez azonban 1945 áprilisára a legkevésbé sem jó ajánlólevél, hiszen az országba immár minden irányból betörtek a szövetségesek, és csak napok kérdése a teljes vereség. Lore szülei ezért igyekeznek minden, rájuk nézve terhelő bizonyítékot eltüntetni, majd gyerekeiket egy bajorországi hegyi kunyhóba menekítik. Sorsukról többé nem kapunk hírt – minden bizonnyal amerikai fogságba kerültek, és felelősségre vonták őket – a gyerekeknek viszont, akik immár nem a rendszer kegyeltjei, hanem jobb esetben ugyanolyan nincstelen áldozatok, mint a többiek, rosszabb esetben szüleik tettei miatt kiközösített páriák, el kell jutniuk Hamburgba, a nagyanyjukhoz.

Az ötfős csapat vezetése a legidősebb gyerekre, Loréra hárul, akinek azonban a legkevésbé sem fűlik foga ahhoz, hogy húgáért, ikeröccseiért és egy csecsemőért felelősséget vállaljon.
A film bizonyos mértékben A bukás és A zongorista elemeit ötvözi – csak ezúttal nem a legfelsőbb vezetés, hanem az egyszerű emberek szemszögéből mutatja be az összeomlást, az űzött vadként kóborló főhősök pedig nem zsidók, hanem németek. A szülők nélkül, magára hagyatottan bolyongó gyerekcsapat képe pedig a zseniális magyar klasszikus, a Valahol Európában alaphelyzetét idézi. A sötét hangulatú, nyomasztó vándorlás során Lore és testvérei az ember elállatiasodásának nyomaival és közvetlen megnyilvánulásaival egyaránt találkoznak.

Minden korábbi erkölcsi szabály felbomlott, egy-egy, félig vagy még nagyobb mértékben rommá bombázott településen ugyan megpróbálnak a helybeliek és az ott megpihenő menekültek bizonyos civilizációs elemeket meghonosítani – például közfürdő üzemel, ahol tisztálkodni lehet és kimosni a szennyest – de éjszaka, a falak mögötti sötétségben amolyan „ember embernek farkasa\" jellegű, szinte ősközösségi állapotok uralkodnak. Cate Shortland sajátos technikával mutatja be az összeomlást. Nincsenek látványos robbanások, nincsenek csatajelenetek, fegyvert csak a film elején az apa, majd a megszálló amerikai katonák kezében látunk, de elsülni egyszer sem, csak néha hallani lövéseket. Lore és testvérei – és persze a néző – mégis lépten-nyomon szembesülnek a pusztítás nyomaival, még az idillinek tűnő természeti tájban is.

Jellegzetes fordulat a történetben, amikor a vándorló gyerekcsapatot egy zsidó fiú veszi oltalmába – Lore ismét csak azzal kénytelen szembesülni, hogy mindaz, amire a szülei nevelték, immár érvényét veszítette, hiszen a gyűlölt, alsóbbrendűnek nevezett nép képviselője is ember.
A film gyakran nyomasztó hangulatához a képi világ is hozzájárul – ritkán látunk totálképeket, a lényeg az arcokon és a kezeken van, amelyeket gyakran látunk szuperplánban, az így beszűkített tér pedig a nézőbe is átülteti a főszereplő által megélt szorongást.

A Lore tulajdonképpen egy coming of age történet, a főszereplő kamaszlány felnőtté válásának elbeszélése, annak bemutatása, hogyan dolgozza fel azt, hogy addigi világa megsemmisült, hogyan tagadja meg addigi életét, és hogyan fogadja el az új világot. Bár ezt a rendező néha túlzottan didaktikusan mutatja be – mint abban a jelenetben, amikor a folyón átkelve Lore nem akar kilépni a túlpartra, ezzel jelezve, hogy még nem tartja magát felkészülve a szimbolikus átkelésre a régi világból az újba, a gyerekekéből a felnőttekébe -, és a záró jelenet is meglehetősen szájbarágós, a film már csak a főszereplő, Saskia Rosendahl döbbenetesen érett alakítása miatt is méltán gyűjtött be több elismerést. n Balogh Levente

Lore. (Ausztrál-német-brit dráma, 2012, 109 perc). Rendezte: Cate Shortland. Producer: Karsten Stöter, Liz Watts, Paul Welsh, Benny Drechsel. Szereplők: Saskia Rosendahl, Kai Malina, Nele Trebs, Ursina Lardi. Írta: Cate Shortland, Robin Mukherjee. Kép: Adam Arkapaw. Zene: Vlagyimir Golovnyickij. Értékelés az 1-10-es skálán: 8.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
Hirdetés
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
Hirdetés