2010. június 24., 09:532010. június 24., 09:53
A Lisztomania 2011 elnevezésű emlékévet hirdető plakátokon egy ismert Liszt-arckép látható, amelyet kissé módosítottak az osztrák szakemberek; a csodagyerekként indult zeneszerző és zongoravirtuóz napszemüveget visel, vállig érő hajával olyan benyomást kelt, mint egy popsztár.
A szervezők a mai sztárkultusz és a 19. századi Liszt-imádat párhuzamosságaira akarják felhívni a figyelmet a megoldással. Ezt szolgálja a bicentenáriumi rendezvénysorozat címe, a Lisztomania is. A kifejezés Heinrich Heine német költőtől származik, aki Liszt 1841–42-es berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval, utalva a közönség – különösen a nők – szinte hisztérikus rajongására az előadó iránt.
A hivatalos program 2011 januárjában kezdődik a doborjáni Liszt-központban, amelynek 600 fős hangversenyterme öt éve, Liszt Ferenc 195. születésnapjára készült el. Azóta évente tartanak ott fesztivált, amely idén – a bicentenáriumi felkészülés jegyében – négy évszakos koncertsorozattá bővül. A fesztivál szerdán kezdődő nyári, ötnapos blokkjában többek között fellép a Roland Batik osztrák zongorista triója, akik Liszt mellett egy 20. századi szupersztártól, Miles Davistől is játszanak darabokat, a 2011-es emlékév szellemiségének megfelelően.
A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben, a bicentenáriumi rendezvénysorozat szervezői azonban nem elégszenek meg ennyivel. „Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga teljességében kívánjuk megmutatni a mai zenehallgatóknak” – áll a kurátorok programkoncepciójában. Az elképzelés már idén formát ölt: januárban elindult a The Sound of Weimar című projekt, amelyben a Wiener Akademie együttes 2012-ig összesen hét koncerten bemutatja Liszt valamennyi zenekari művét az 1849–1860 közötti ősbemutatók előírásai alapján.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.