A Hegedűs a háztetőn című előadás főszerepét Rappert-Vencz Gábor játssza
Fotó: Czinzel László
Két zsúfolt házzal indul hódítóútjára a szatmárnémeti Harag György György Társulat következő produkciója, a Hegedűs a háztetőn című musical.
2023. január 20., 15:062023. január 20., 15:06
2023. január 20., 16:002023. január 20., 16:00
A rendkívül népszerű darabot Márkó Eszter, a társulat egykori színésznője vitte színre, aki rendszeresen visszatér Szatmárnémetibe – legutóbb az Illatszertár című előadást rendezte a színházban. Az új premierre pénteken, január 20-án, 19 órai kezdettel kerül sor.
Fotó: Czinzel László
A darab alapját a Tevje lányai, valamint Sólem Aléchem más novellái képezik. A történetet több módon is feldolgozták, 1964. szeptember 22-én mutatták be a musical-változatot New York-i Broadwayn, és azóta is sikerrel jelenik meg a világ színpadain. 1969-ben meg is filmesítették, Norman Jewison rendezésében, az alkotás a 44. Oscar-gálán az öt jelöléséből hármat díjra tudott váltani.
Amikor a Hegedűs a háztetőnre esett a választásunk, éreztük, mekkora felelősséget jelent, szakmai és morális értelemben is. Itt, Szatmárnémetiben, ahol egykor az ország egyik legjelentősebb zsidó közössége élt, amely mára világhírűvé is vált, a szatmári rebbék és szatmári haszidok révén (akikről sikerkönyvek és népszerű sorozatok is készültek már), de ahol alig maradt zsidóság napjainkra, ez a történet különös erővel, mégis általános emberi üzenettel szólal meg napjainkban, különösen ha kisebbségi sorshelyzetből tekint rá az ember” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
„Márkó Eszter és alkotótársai keze alatt érzékeny, költői mélységű előadás született, amely nem szólalhatna meg így, ha nem csatlakoztak volna a projekthez immár másodízben a Dinu Lipatti Filharmónia nagyszerű művészei. Azt hiszem, a közös alkotómunka során olyan előadás született, amely a világ legnagyobb musicalszínpadai után a szatmári közönség szívét is meg fogja hódítani” – fejtette ki a társulatigazgató.
Fotó: Czinzel László
Az előadás díszleteit Bodor András készítette, aki első alkalommal dolgozott Szatmárnémetiben. A jelmeztervező visszatérő vendég, Kupás Anna, aki a Raszputyin és a Csongor és Tünde előadások látványvilágát is tervezte. Manfrédi Annamáriával közösen vállalta az előadás zenei vezetését - immár társulati tagként - Bakk-Dávid László, aki az előadás karmestere is.
A tervezők munkatársa Szabó Anna díszlet- és jelmeztervező volt, az előadás koreográfus-asszisztenseként pedig Vonház Ingrid segítette az alkotófolyamatot.
Fotó: Czinzel László
Nehéz megragadni, miben áll a Hegedűs a háztetőn világsikerének titka. Egy keserédes musicalé, amely épp annyira szól a túlélésről, mint a veszteségekről, amelyek árán ez megvalósítható. A hagyomány megtartó erejéről, de arról is, hogy az általános emberi értékek (emberség, jóság és szerelem) még ezzel is dacolni képes ős-erők. Tevje, a zsidó tejesember története mást jelent Amerikából, Izraelből vagy Európából nézve (a túlélők nosztalgiája vagy az eltűntek és ittmaradtak vesztesége felől). Mást békében és mást háborúban. Mást Szatmáron és mást Brooklynban. Mást hívőnek és ateistának, mást zsidónak és kereszténynek. Mást jelent többségben és megint más kisebbségben élő nézőinek... De talán éppen ebben rejlik az a bizonyos titok: hogy mindenkinek jelent valamit – miközben távlatot nyit fölfelé.
Nemcsak embertársaival – hanem valaki mással is. Élő párbeszédet azzal, aki évezredekkel korábban – mint égő csipkebokor – már beszédbe elegyedett egyszer valakivel – mindegy is, hogy Ábrahámnak, Mózesnek, vagy éppen Tevjének hívták az illetőt...
Az előadás szereplői: Rappert-Vencz Gábor, Kovács Nikolett, Bogár Barbara, Budizsa Evelyn, Keresztes Ágnes, Kovács Éva, Poszet Nándor, László Zita, Szabó János Szilárd, Péter Attila Zsolt, Gaál Gyula, Nagy Orbán, Orbán Zsolt, Bodea Gál Tibor, Zákány Mihály, Méhes Kati, Gál Ágnes, Varga Sándor, Diószegi Attila, Erdei Máté, Frumen Gergő, Bándi Johanna, LaczkóTekla, Nagy Regina, Kovács Szofia, Bakk-Dávid László, Papp Máté, Váradi Milán, Székely Alpár, Gătina Márk Albert, valamint , Barbara Ádám, Blága Lehel, Budai József, Erdei Márton, Fleisz Patrik, Kecskés Szabolcs, Vonház Ingrid és Vonház Erik.
Az előadás díszlettervezője Bodor András, jelmeztervezője Kupás Anna, asszisztensük Szabó Anna volt. Az előadás létrejöttében Manfrédi Annamária és Bakk-Dávid László zenei vezetőként, Darabos Péter koreográfusként működött közre. A koreográfus asszisztense Vonház Ingrid volt, az előadás ügyelője Szabó Ritta, súgója pedig Varga Katalin.
Közreműködnek a Dinu Lipatti Filharmónia zenészei: Balaskó Balázs (zongora), Didi Péter (dob), Lukács Zsolt (klarinét), Simó Péter (nagybőgő), Szávuly Albert Károly (harsona) és Székely Alpár (hegedű). A Harag György Társulat februárban a tervek szerint több alkalommal is műsorára tűzi a produkciót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!