A Hegedűs a háztetőn című előadás főszerepét Rappert-Vencz Gábor játssza
Fotó: Czinzel László
Két zsúfolt házzal indul hódítóútjára a szatmárnémeti Harag György György Társulat következő produkciója, a Hegedűs a háztetőn című musical.
2023. január 20., 15:062023. január 20., 15:06
2023. január 20., 16:002023. január 20., 16:00
A rendkívül népszerű darabot Márkó Eszter, a társulat egykori színésznője vitte színre, aki rendszeresen visszatér Szatmárnémetibe – legutóbb az Illatszertár című előadást rendezte a színházban. Az új premierre pénteken, január 20-án, 19 órai kezdettel kerül sor.
Fotó: Czinzel László
A darab alapját a Tevje lányai, valamint Sólem Aléchem más novellái képezik. A történetet több módon is feldolgozták, 1964. szeptember 22-én mutatták be a musical-változatot New York-i Broadwayn, és azóta is sikerrel jelenik meg a világ színpadain. 1969-ben meg is filmesítették, Norman Jewison rendezésében, az alkotás a 44. Oscar-gálán az öt jelöléséből hármat díjra tudott váltani.
Amikor a Hegedűs a háztetőnre esett a választásunk, éreztük, mekkora felelősséget jelent, szakmai és morális értelemben is. Itt, Szatmárnémetiben, ahol egykor az ország egyik legjelentősebb zsidó közössége élt, amely mára világhírűvé is vált, a szatmári rebbék és szatmári haszidok révén (akikről sikerkönyvek és népszerű sorozatok is készültek már), de ahol alig maradt zsidóság napjainkra, ez a történet különös erővel, mégis általános emberi üzenettel szólal meg napjainkban, különösen ha kisebbségi sorshelyzetből tekint rá az ember” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
„Márkó Eszter és alkotótársai keze alatt érzékeny, költői mélységű előadás született, amely nem szólalhatna meg így, ha nem csatlakoztak volna a projekthez immár másodízben a Dinu Lipatti Filharmónia nagyszerű művészei. Azt hiszem, a közös alkotómunka során olyan előadás született, amely a világ legnagyobb musicalszínpadai után a szatmári közönség szívét is meg fogja hódítani” – fejtette ki a társulatigazgató.
Fotó: Czinzel László
Az előadás díszleteit Bodor András készítette, aki első alkalommal dolgozott Szatmárnémetiben. A jelmeztervező visszatérő vendég, Kupás Anna, aki a Raszputyin és a Csongor és Tünde előadások látványvilágát is tervezte. Manfrédi Annamáriával közösen vállalta az előadás zenei vezetését - immár társulati tagként - Bakk-Dávid László, aki az előadás karmestere is.
A tervezők munkatársa Szabó Anna díszlet- és jelmeztervező volt, az előadás koreográfus-asszisztenseként pedig Vonház Ingrid segítette az alkotófolyamatot.
Fotó: Czinzel László
Nehéz megragadni, miben áll a Hegedűs a háztetőn világsikerének titka. Egy keserédes musicalé, amely épp annyira szól a túlélésről, mint a veszteségekről, amelyek árán ez megvalósítható. A hagyomány megtartó erejéről, de arról is, hogy az általános emberi értékek (emberség, jóság és szerelem) még ezzel is dacolni képes ős-erők. Tevje, a zsidó tejesember története mást jelent Amerikából, Izraelből vagy Európából nézve (a túlélők nosztalgiája vagy az eltűntek és ittmaradtak vesztesége felől). Mást békében és mást háborúban. Mást Szatmáron és mást Brooklynban. Mást hívőnek és ateistának, mást zsidónak és kereszténynek. Mást jelent többségben és megint más kisebbségben élő nézőinek... De talán éppen ebben rejlik az a bizonyos titok: hogy mindenkinek jelent valamit – miközben távlatot nyit fölfelé.
Nemcsak embertársaival – hanem valaki mással is. Élő párbeszédet azzal, aki évezredekkel korábban – mint égő csipkebokor – már beszédbe elegyedett egyszer valakivel – mindegy is, hogy Ábrahámnak, Mózesnek, vagy éppen Tevjének hívták az illetőt...
Az előadás szereplői: Rappert-Vencz Gábor, Kovács Nikolett, Bogár Barbara, Budizsa Evelyn, Keresztes Ágnes, Kovács Éva, Poszet Nándor, László Zita, Szabó János Szilárd, Péter Attila Zsolt, Gaál Gyula, Nagy Orbán, Orbán Zsolt, Bodea Gál Tibor, Zákány Mihály, Méhes Kati, Gál Ágnes, Varga Sándor, Diószegi Attila, Erdei Máté, Frumen Gergő, Bándi Johanna, LaczkóTekla, Nagy Regina, Kovács Szofia, Bakk-Dávid László, Papp Máté, Váradi Milán, Székely Alpár, Gătina Márk Albert, valamint , Barbara Ádám, Blága Lehel, Budai József, Erdei Márton, Fleisz Patrik, Kecskés Szabolcs, Vonház Ingrid és Vonház Erik.
Az előadás díszlettervezője Bodor András, jelmeztervezője Kupás Anna, asszisztensük Szabó Anna volt. Az előadás létrejöttében Manfrédi Annamária és Bakk-Dávid László zenei vezetőként, Darabos Péter koreográfusként működött közre. A koreográfus asszisztense Vonház Ingrid volt, az előadás ügyelője Szabó Ritta, súgója pedig Varga Katalin.
Közreműködnek a Dinu Lipatti Filharmónia zenészei: Balaskó Balázs (zongora), Didi Péter (dob), Lukács Zsolt (klarinét), Simó Péter (nagybőgő), Szávuly Albert Károly (harsona) és Székely Alpár (hegedű). A Harag György Társulat februárban a tervek szerint több alkalommal is műsorára tűzi a produkciót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!