
Fotó: Balázs Katalin
Hazai és határon túli képzőművészek és számos művészetpártoló ünnepelt együtt a szervezőkkel a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány tizedszer szervezett Vadárvácska Nemzetközi Alkotótáborában a pénteki megnyitón.
2014. július 28., 10:262014. július 28., 10:26
A huszonkét alkotó tíz napig lesz vendége a Bucsin-hegy aljában található művésztelepnek. Nem véletlen a tábor megnyitójának dátuma, amely immár tíz éve változatlan: július 25-én született ugyanis Alfalu egyik büszkesége, Sövér Elek festőművész, grafikus.
„Hetvenhét éves lenne idén, de már az égből szemléli a vászonra festett arcokat, a kőbe, fába faragott örömet és fájdalmat, a kelmébe szőtt szeretetet” – fogalmazott a rendezvény megnyitóján Gál Mihály, a Sövér Elek Alapítvány elnöke.
Gáll Szabolcs alfalvi polgármester a szervezők és alkotók „közös hangját” méltatva rávilágított, a rendezvény tizedik kiadása jel arra, hogy a folytatás már nem lehet kérdéses.
„Méltán ünnepelhetünk, mert tíz éven keresztül sikerül, ezt a tábort és ennek színvonalát megtartani” – mintegy értékelésképpen hangzottak Balázs József szavai. Az alfalvi festőművész a tábor mentoraként fogalmazta meg óhaját: „Kívánom, hogy a zárórendezvényen olyan alkotásokkal köszönthessük a közönséget, mint minden évben, amikor azt állapítottuk meg, hogy eddig ez volt a legszínvonalasabb tárlat. Remélem, idén is ezt mondhatjuk el” – fogalmazott Balázs József a táborban születendő munkákból nyíló kiállítás kapcsán.
A megnyitót augusztus 3-án 11.30-kor tartják Alfaluban, a képzőművészeti galériában. Szintén a tábor mentoraként szólt az egybegyűltekhez Márton Árpád, gyergyóalfalvi születésű festőművész, aki úgy fogalmazott: azt szeretnék, ha a következő nemzedék ugyanúgy álljon a Vadárvácska mellé, és ugyanúgy vigye a rendezvény hírnevét a nagyvilágba, mint ahogy éveken át ők tették.
Az alkotótáborban Barabás Éva, Datu Victor, Major Gizella, Gergely Erika, Kákonyi Csilla festőművész, Bálint Károly, Kiss Levente, Hunyadi László szobrászművész, Sajgó Ilona és Nagy Dalma textilművész Marosvásárhelyről, Miholcsa József szobrászművész Sárospatakról, Csutak Levente festőművész, grafikus, Jakabos Olsefszky Imola keramikus, festőművész Brassóból, Márton Árpád, Orbán Endre festőművész Csíkszeredából, Bakos Éva, Dávid Júlia, Simon Miklós festőművész Szegedről, Démond Réka festőművész Siófokról érkezett. A gyergyóalfalusi Balázs József, Vargyas Ildikó festőművész és Szakács Eszter textilművész is részt vesz az alkotótáborban.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!