2009. december 14., 09:162009. december 14., 09:16
A tábor igazgatójának, Kassai Péternek is köszönhető, hogy ez a kiállítás évente visszatér a városba. Most rendhagyónak tekinthető a tárlat, mert két rendezvény „termésébe”, a Klasszikusok Szárhegyen művésztelep és a Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma tábor gyűjteményébe enged betekintést.
„A kiállító fiatal művészek közül többen élnek Magyarországon, de a nemzetközi találkozón távol-keleti alkotók művei is megtekinthetőek”, fejtette ki Nagy Miklós Kund. Siklódi Zsolt elmondta: Szárhegyen évente több tábor zajlik. „Ez annak tudható be, hogy a Hargita Megyei Tanács pártfogásába vette a művésztelepet. Elmondhatjuk, hogy ez az ország egyetlen hivatásos, állandóan működő, ilyen jellegű létesítménye.
Több generáció megfordul a táborban: elsősorban az, amely 1974-ben létrehozta a művésztábort, ugyanakkor a középgeneráció és a legifjabbak is kezdik otthon érezni magukat Szárhegyen”, fejtette ki Siklódi a megnyitón. A vásárhelyi kiállítás anyaga összeállíásának története úgy kezdődött, hogy októberben a klasszikus művésztáborba Gaál András meghívta Horváth Levente huszonéves képzőművészt, aki tavaly végzett Budapesten festészet szakon – a szervezők egyik célja az, hogy a tábor összehozza az alkotók nemzedékeit. Ekkor született meg az ötlet, hogy ötvözzék a két művésztábor anyagát.
Felkérték a képzőművészeti egyetemek vezetőségeit, hogy válaszszanak ki két diákot és egy tanárt, és küldjék el őket Szárhegyre – így a kolozsvári, temesvári, budapesti, egri egyetem, a nyíregyházi főiskola egyik tanszéke, a tajvani nemzeti szobrászat tanszék, sőt egy indiai egyetem is elküldte a képviselőit. A fiatal alkotók szárhegyi munkáit társították a „klasszikusnak” mondható erdélyi művészek alkotásaival, és ebből igen változatos, izgalmas együttes jött létre.
Siklódi Zsolt hangsúlyozta: ki kell használni azt, hogy a képzőművészet terén nincs szükség tolmácsra ahhoz, hogy az alkotók megértsék egymást, azonosulni tudjanak egymás gondolataival. A szárhegyi művésztelep több jeles, marosvásárhelyi alkotója – Barabás Éva, Molnár Gizella, Kákonyi Csilla, Bálint Károly – is jelen volt a tárlatnyitón.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.