2009. december 14., 09:162009. december 14., 09:16
A tábor igazgatójának, Kassai Péternek is köszönhető, hogy ez a kiállítás évente visszatér a városba. Most rendhagyónak tekinthető a tárlat, mert két rendezvény „termésébe”, a Klasszikusok Szárhegyen művésztelep és a Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma tábor gyűjteményébe enged betekintést.
„A kiállító fiatal művészek közül többen élnek Magyarországon, de a nemzetközi találkozón távol-keleti alkotók művei is megtekinthetőek”, fejtette ki Nagy Miklós Kund. Siklódi Zsolt elmondta: Szárhegyen évente több tábor zajlik. „Ez annak tudható be, hogy a Hargita Megyei Tanács pártfogásába vette a művésztelepet. Elmondhatjuk, hogy ez az ország egyetlen hivatásos, állandóan működő, ilyen jellegű létesítménye.
Több generáció megfordul a táborban: elsősorban az, amely 1974-ben létrehozta a művésztábort, ugyanakkor a középgeneráció és a legifjabbak is kezdik otthon érezni magukat Szárhegyen”, fejtette ki Siklódi a megnyitón. A vásárhelyi kiállítás anyaga összeállíásának története úgy kezdődött, hogy októberben a klasszikus művésztáborba Gaál András meghívta Horváth Levente huszonéves képzőművészt, aki tavaly végzett Budapesten festészet szakon – a szervezők egyik célja az, hogy a tábor összehozza az alkotók nemzedékeit. Ekkor született meg az ötlet, hogy ötvözzék a két művésztábor anyagát.
Felkérték a képzőművészeti egyetemek vezetőségeit, hogy válaszszanak ki két diákot és egy tanárt, és küldjék el őket Szárhegyre – így a kolozsvári, temesvári, budapesti, egri egyetem, a nyíregyházi főiskola egyik tanszéke, a tajvani nemzeti szobrászat tanszék, sőt egy indiai egyetem is elküldte a képviselőit. A fiatal alkotók szárhegyi munkáit társították a „klasszikusnak” mondható erdélyi művészek alkotásaival, és ebből igen változatos, izgalmas együttes jött létre.
Siklódi Zsolt hangsúlyozta: ki kell használni azt, hogy a képzőművészet terén nincs szükség tolmácsra ahhoz, hogy az alkotók megértsék egymást, azonosulni tudjanak egymás gondolataival. A szárhegyi művésztelep több jeles, marosvásárhelyi alkotója – Barabás Éva, Molnár Gizella, Kákonyi Csilla, Bálint Károly – is jelen volt a tárlatnyitón.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.