Három kisebbel tárlattal egészíti ki s székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum idei reprezentatív rendezvényét, a fél éven át – március 25. és október 31. között – nyitva tartó, A táguló Gutenberg-galaxis című kiállítást, amely a nyomtatott betűhöz és annak hordozóihoz kapcsolódik.
2013. május 13., 17:392013. május 13., 17:39
Az első ilyen tematikus tárlat a Művészet a lapok között, ezt a Mesekönyv-illusztrációk, valamint a Portrék, metszők, mesterek című kisebb kiállítások követik majd. A Művészet a lapok között című tárlat – amelyet a tervek szerint tegnap este nyitottak meg, és június 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők – az Erdélyben eddig kevéssé ismert művészkönyv változatos műfajával ismerteti meg a székelyudvarhelyi érdeklődőket. A művészkönyvek a képzőművészet műfajába tartoznak – ezen belül is a tárgyművészet irányzatát képviselik –, és nem kötődnek szorosan a könyvszakmához. A különböző anyagokból összeépített tárgykonstellációknak, tárgyszerkezeteknek ugyan könyvformájuk van, de nem feltétlenül olvashatók, inkább képzőművészeti alkotásokként érzékelhetők, élvezhetők. Az alkotók maximum néhány példányszámban készítik el „könyvtárgyaikat\", általában azonban mindegyik művészkönyv egyedinek számít.
A székelyudvarhelyi intézmény honlapján olvasható ismertető szerint a kiállítás három részből áll össze: a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága tagjainak alkotásai, a Bázeli Művészkönyv-fórum (Forum Künstlerbuch Basel) nevű társaság három tagjának munkái, valamint erdélyi művészek pályamunkái szerepelnek a tárlat anyagában. A 2005-ben alakult svájci Forum Künstlerbuch Basel alkotóköréből Fábia Lívia de Carvalho, Irmgard Basler és Lucas Kunz képviselteti magát a kiállításon. A műtárgyak egy része három alkotó közös munkájának eredménye és eredetileg a Corpus Charta című bulgáriai kiállításra készültek. A ma már több mint 30 tagot számláló Magyar Művészkönyvalkotók Társasága 1993-ban alakult meg Kiss Ilona elnökletével. Jelenlegi elnöke Szirányi István. „A magyarországi társaság tagjai a könyv fogalmát tágan értelmezve hozzák létre egyedi művészkönyveiket a »kiterjesztett látás« jegyében a legkülönbözőbb anyagokból, a Magyar avantgard könyvművészet hagyományaira támaszkodva. Tagjai közül többen is jelentős díjak birtokosai\" – olvasható a múzeum honlapján. Az udvarhelyi tárlaton a társaság több mint tíz tagjának munkáit mutatják be.
Mivel Erdélyben a műfaj még kevésbé ismert, a Haáz Rezső Múzeum az év elején pályázatot írt ki elsősorban a régióban élő képzőművészek számára, akiktől művészkönyveket vártak technikai és anyaghasználati megkötések nélkül. A beérkezett pályamunkák közül Adorján Márta, Berze Imre, Ferencz Zoltán, Lakatos László, Miklós János, Molnár Krisztina és Péter Alpár munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállításhoz kapcsolódva egy interaktív könyvcsere-akció is indul: több székelyudvarhelyi helyszínen állítanak fel üvegezett könyvespolcokat, amelyről bárki levehet egy kötetet, ha ott hagy helyette egy másikat.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
szóljon hozzá!