
Felelevenített történelem. Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor 1944-ben
Fotó: Fortepan.hu/Lili Jacob
Szomorúan aktuálissá válik a holokauszt filmes reprezentációiról a Filmtettfeszt erdélyi magyar filmszemle keretében tartandó, Soah 80. Mozgókép. Történet. Emlékezet. című konferencia, hiszen manapság világszerte felerősödtek a zsidóellenes hangok – mondta el a Krónikának Csibi László filmrendező, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének vezetője. Az intézet szervezi a Filmtettfeszttel közösen a kolozsvári konferenciát, amely a vészkorszak áldozatainak állít emléket október 3-án, pénteken a Művész moziban. A holokauszt témájával alkotóként korábban is behatóan foglalkozó Csibi László a konferencia jelentőségéről, létjogosultságáról is beszélt lapunknak.
2025. szeptember 25., 14:202025. szeptember 25., 14:20
2025. szeptember 25., 15:122025. szeptember 25., 15:12
A holokauszt áldozatainak állít emléket Kolozsváron a Filmtettfeszt keretében tartandó, Soah 80. Mozgókép. Történet. Emlékezet. című konferencia, amely a második világháború borzalmai filmes feldolgozásainak különféle vetületeit vizsgálja. A soá szó a holokauszt héber megnevezése, eredetileg veszedelmet, csapást, katasztrófát jelent, de a holokauszt óta többnyire erre a történelmi eseményre vonatkoztatják.
A konferencia jelentőségéről, létjogosultságáról Csibi László filmrendezőt, a Magyar Film és Média Intézet vezetőjét kérdeztük, aki alkotóként korábban is behatóan foglalkozott a témával: a 2017-es, Nussbaum 95736 című történelmi témájú riportfilmje egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzéséről szól, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Csibi László a Krónika megkeresésére elmondta,
ezért is lényeges a téma, amelyet mindenki számára érthetően közelítenek meg a meghívott előadók.
Az október 3-án tartandó kolozsvári konferencia a vészkorszak áldozatainak állít emléket
Fotó: Filmtettfeszt
A Filmtettfeszt a 25 éve bemutatott, Koltai Lajos által rendezett Sorstalanság című filmet is műsorra tűzte: a magyar–német–brit koprodukcióban készült filmdráma forgatókönyvét saját azonos című regénye alapján Kertész Imre írta. A Sorstalanság kolozsvári vetítését követő közönségtalálkozón részt vesz a film kulcsszereplőjét, Citrom Bandit alakító Dimény Áron színművész.
„Nyolc évtized telt el azóta, hogy Európa fellélegezhetett a második világháború borzalmai után. A náci uralom és a holokauszt kegyetlenségei máig meghatározzák közös történelmi emlékezetünket. A 80 évvel ezelőtt történtek mély nyomot hagytak a 20. század művészetében, ezen belül az irodalomban és a filmben is. Ezzel egy időben létrejöttek a történtekhez kapcsolódó tabutémák, amelyekről nem lehetett vagy nem illett beszélni. Hol tartunk most a feldolgozásban, és mit adunk át a következő nemzedéknek?” – szerepel a konferencia ismertetőjében.
Csibi László elmondta, a konferencia egy immár hagyományos őszi sorozatba illeszkedik: intézetük a Filmtettfeszt keretében szervezi meg évente az eseményt, idén pedig adta magát a téma, a holokauszt 80. évfordulója. „Alkotóként nemcsak én vagyok »érintett« a holokauszt témájában, de kollégám,
hiszen van, ami a filmekből kimarad. Erre is reflektálnak a konferencia előadásai” – mondta Csibi László. Gidó Attila, a Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet történésze A koncentrációs táborok felszabadulása és a hazatérés viszontagságairól, Nagyi Enikő Orsolya, a BBTE Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézetének kutatója pedig Az észak-erdélyi zsidók kifosztása és az elkobzott vagyonok sorsa címmel értekezik.
„A holokauszt-történetek filmes feldolgozásai általában főleg a deportálások időszakától a felszabadulásig követik az eseményeket. Holott nagyon érdekes az is, hogy mi lett az elkobzott zsidó vagyonok, például az észak-erdélyi zsidóság vagyonának sorsa, vagy hogy a visszatérők miként tudtak visszailleszkedni abba a közösségbe, ami tulajdonképpen kitaszította őket magából – mindezzel kevésbé foglalkozik a filmes irodalom” – mondta a tanszékvezető. Hozzátette, Orbán Katalin, a Magyar Film- és Média Intézet egyetemi adjunktusa, a kolozsvári televízió munkatársa Újhaza, identitás, emlékezet – a Kolozsvári Televízió izraeli útja – Egy regionális televízió szerepe az emlékezet-megőrzésben címmel értekezik a konferencián.
Csibi László filmrendező: „Szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült személyesen megismerkedhettem egy olyan személlyel, aki átélte a holokauszt borzalmait”
Fotó: Csibi László/Facebook
A kolozsvári tévé felkereste ezeket az embereket, Orbán Katalin az ezzel kapcsolatos tapasztalatait, élményeit fogja a közönséggel megosztani. Zágoni Balázs pedig, aki ifjúsági regényben próbálta feldolgozni a témát, arról fog előadást tartani, hogy miként lehet ma a tinédzserek korosztályának beszélni a vészkorszak eseményeiről. Amire ugyanis folyamatosan emlékeznünk kell, hiszen a veszély soha nem fog elmúlni, azt gondolom” – fogalmazott Csibi László. Hozzátette, a téma ma különösen aktuálissá válik, hiszen a világ egyre több pontján jelentkeznek Izrael-ellenes rakciók.
„Kötelességünk is, hogy újra és újra ráirányítsuk a figyelmet a holokauszt témájára, reflektáljunk. A holokausztnak nagyon szép a filmes irodalma: erre két magyarországi vendégünk fog reflektálni. Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense Holokausztreprezentációk a magyar filmben címmel értekezik,
Játékfilmekről és dokumentumfilmekről egyaránt szó esik a konferencián, amely bár tudományos jellegű, de a tematikák annyira izgalmasak és érdekesek, hogy nem csak az akadémiai szférából érkező közönséget érdekelhetik, hanem mindenkit.
Csibi László felelevenítette, hogy az elmúlt években is izgalmas konferenciákat szervezett intézetük a Filmtettfeszt keretében: az idei már a negyedik lesz. Az elsőt Janovics Jenő születésének 150. évfordulóján tartották, aztán az elképzelt erdélyi vizuális emlékezet, majd tavaly az átalakuló televízió volt a téma. Csibi Lászlótól azt is megkérdeztük, tervez-e újabb alkotást, ami a holokauszt témájához kapcsolódik – 2017-es, a kolozsvári Holokauszt-túlélő, az azóta elhunyt Nusbaum László történetének filmre vitele után.
Egyébként amit a téma kapcsán el szerettem volna mondani filmben, azt a Nussbaum 95736 című filmmel megtettem. Az egyetemi munkám során a dokumentumfilmes órákon azonban sokszor visszatérek a kérdésre, nem csak magára a filmemre és annak készítési folyamatara, nem csupán a forgatáson szerzett tapasztalataimat osztom meg a hallgatókkal, de elemezzük a különféle gyűlöletkeltések indította manipulációs alkotásokat, azt, hogy egyesek a film világában miként igyekeznek meghamisítani, torzítani a holokauszt-történeteket.
Aki szerint a Nussbaum Lászlóval annak idején folytatott beszélgetése azért is jelentős, mert megmarad az utókornak a filmnek köszönhetően. „Ily módon felelősséggel jár, hogy mindaz, amit a holokauszt-túlélő rám ruházott, átadott nekem, az akár a filmben, akár különböző kutatómunkákba beillesztve biztonságban van, mondhatni letétbe helyezve. Tehát hozzáférhetővé a jövő kutatói számára, akiknek már nem adatik meg, hogy első kézből tudjanak információkat szerezni valakitől, aki túlélte a vészkorszakot” – fejtette ki a rendező.
Csibi László 2017-ben készített riportfilmet az azóta elhunyt kolozsvári Nussbaum Lászlóról
Fotó: Csibi László/Facebook

Miként működött, működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus évtizedeiben – ezt járja körül Csibi László kolozsvári rendező frissen elkészült dokumentumfilmje, A szocializmus hátsó bejárata. Az alkotásról Csibi Lászlót kérdeztük.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
Vízben égni, tűzbe fulladni címmel Charles Bukowski világhírű amerikai író magyarra fordított versei jelennek meg december elején – közölte a Gabó Kiadó az MTI-vel.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
szóljon hozzá!