
Felelevenített történelem. Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor 1944-ben
Fotó: Fortepan.hu/Lili Jacob
Szomorúan aktuálissá válik a holokauszt filmes reprezentációiról a Filmtettfeszt erdélyi magyar filmszemle keretében tartandó, Soah 80. Mozgókép. Történet. Emlékezet. című konferencia, hiszen manapság világszerte felerősödtek a zsidóellenes hangok – mondta el a Krónikának Csibi László filmrendező, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének vezetője. Az intézet szervezi a Filmtettfeszttel közösen a kolozsvári konferenciát, amely a vészkorszak áldozatainak állít emléket október 3-án, pénteken a Művész moziban. A holokauszt témájával alkotóként korábban is behatóan foglalkozó Csibi László a konferencia jelentőségéről, létjogosultságáról is beszélt lapunknak.
2025. szeptember 25., 14:202025. szeptember 25., 14:20
2025. szeptember 25., 15:122025. szeptember 25., 15:12
A holokauszt áldozatainak állít emléket Kolozsváron a Filmtettfeszt keretében tartandó, Soah 80. Mozgókép. Történet. Emlékezet. című konferencia, amely a második világháború borzalmai filmes feldolgozásainak különféle vetületeit vizsgálja. A soá szó a holokauszt héber megnevezése, eredetileg veszedelmet, csapást, katasztrófát jelent, de a holokauszt óta többnyire erre a történelmi eseményre vonatkoztatják.
A konferencia jelentőségéről, létjogosultságáról Csibi László filmrendezőt, a Magyar Film és Média Intézet vezetőjét kérdeztük, aki alkotóként korábban is behatóan foglalkozott a témával: a 2017-es, Nussbaum 95736 című történelmi témájú riportfilmje egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzéséről szól, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Csibi László a Krónika megkeresésére elmondta,
ezért is lényeges a téma, amelyet mindenki számára érthetően közelítenek meg a meghívott előadók.
Az október 3-án tartandó kolozsvári konferencia a vészkorszak áldozatainak állít emléket
Fotó: Filmtettfeszt
A Filmtettfeszt a 25 éve bemutatott, Koltai Lajos által rendezett Sorstalanság című filmet is műsorra tűzte: a magyar–német–brit koprodukcióban készült filmdráma forgatókönyvét saját azonos című regénye alapján Kertész Imre írta. A Sorstalanság kolozsvári vetítését követő közönségtalálkozón részt vesz a film kulcsszereplőjét, Citrom Bandit alakító Dimény Áron színművész.
„Nyolc évtized telt el azóta, hogy Európa fellélegezhetett a második világháború borzalmai után. A náci uralom és a holokauszt kegyetlenségei máig meghatározzák közös történelmi emlékezetünket. A 80 évvel ezelőtt történtek mély nyomot hagytak a 20. század művészetében, ezen belül az irodalomban és a filmben is. Ezzel egy időben létrejöttek a történtekhez kapcsolódó tabutémák, amelyekről nem lehetett vagy nem illett beszélni. Hol tartunk most a feldolgozásban, és mit adunk át a következő nemzedéknek?” – szerepel a konferencia ismertetőjében.
Csibi László elmondta, a konferencia egy immár hagyományos őszi sorozatba illeszkedik: intézetük a Filmtettfeszt keretében szervezi meg évente az eseményt, idén pedig adta magát a téma, a holokauszt 80. évfordulója. „Alkotóként nemcsak én vagyok »érintett« a holokauszt témájában, de kollégám,
hiszen van, ami a filmekből kimarad. Erre is reflektálnak a konferencia előadásai” – mondta Csibi László. Gidó Attila, a Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet történésze A koncentrációs táborok felszabadulása és a hazatérés viszontagságairól, Nagyi Enikő Orsolya, a BBTE Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézetének kutatója pedig Az észak-erdélyi zsidók kifosztása és az elkobzott vagyonok sorsa címmel értekezik.
„A holokauszt-történetek filmes feldolgozásai általában főleg a deportálások időszakától a felszabadulásig követik az eseményeket. Holott nagyon érdekes az is, hogy mi lett az elkobzott zsidó vagyonok, például az észak-erdélyi zsidóság vagyonának sorsa, vagy hogy a visszatérők miként tudtak visszailleszkedni abba a közösségbe, ami tulajdonképpen kitaszította őket magából – mindezzel kevésbé foglalkozik a filmes irodalom” – mondta a tanszékvezető. Hozzátette, Orbán Katalin, a Magyar Film- és Média Intézet egyetemi adjunktusa, a kolozsvári televízió munkatársa Újhaza, identitás, emlékezet – a Kolozsvári Televízió izraeli útja – Egy regionális televízió szerepe az emlékezet-megőrzésben címmel értekezik a konferencián.
Csibi László filmrendező: „Szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült személyesen megismerkedhettem egy olyan személlyel, aki átélte a holokauszt borzalmait”
Fotó: Csibi László/Facebook
A kolozsvári tévé felkereste ezeket az embereket, Orbán Katalin az ezzel kapcsolatos tapasztalatait, élményeit fogja a közönséggel megosztani. Zágoni Balázs pedig, aki ifjúsági regényben próbálta feldolgozni a témát, arról fog előadást tartani, hogy miként lehet ma a tinédzserek korosztályának beszélni a vészkorszak eseményeiről. Amire ugyanis folyamatosan emlékeznünk kell, hiszen a veszély soha nem fog elmúlni, azt gondolom” – fogalmazott Csibi László. Hozzátette, a téma ma különösen aktuálissá válik, hiszen a világ egyre több pontján jelentkeznek Izrael-ellenes rakciók.
„Kötelességünk is, hogy újra és újra ráirányítsuk a figyelmet a holokauszt témájára, reflektáljunk. A holokausztnak nagyon szép a filmes irodalma: erre két magyarországi vendégünk fog reflektálni. Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense Holokausztreprezentációk a magyar filmben címmel értekezik,
Játékfilmekről és dokumentumfilmekről egyaránt szó esik a konferencián, amely bár tudományos jellegű, de a tematikák annyira izgalmasak és érdekesek, hogy nem csak az akadémiai szférából érkező közönséget érdekelhetik, hanem mindenkit.
Csibi László felelevenítette, hogy az elmúlt években is izgalmas konferenciákat szervezett intézetük a Filmtettfeszt keretében: az idei már a negyedik lesz. Az elsőt Janovics Jenő születésének 150. évfordulóján tartották, aztán az elképzelt erdélyi vizuális emlékezet, majd tavaly az átalakuló televízió volt a téma. Csibi Lászlótól azt is megkérdeztük, tervez-e újabb alkotást, ami a holokauszt témájához kapcsolódik – 2017-es, a kolozsvári Holokauszt-túlélő, az azóta elhunyt Nusbaum László történetének filmre vitele után.
Egyébként amit a téma kapcsán el szerettem volna mondani filmben, azt a Nussbaum 95736 című filmmel megtettem. Az egyetemi munkám során a dokumentumfilmes órákon azonban sokszor visszatérek a kérdésre, nem csak magára a filmemre és annak készítési folyamatara, nem csupán a forgatáson szerzett tapasztalataimat osztom meg a hallgatókkal, de elemezzük a különféle gyűlöletkeltések indította manipulációs alkotásokat, azt, hogy egyesek a film világában miként igyekeznek meghamisítani, torzítani a holokauszt-történeteket.
Aki szerint a Nussbaum Lászlóval annak idején folytatott beszélgetése azért is jelentős, mert megmarad az utókornak a filmnek köszönhetően. „Ily módon felelősséggel jár, hogy mindaz, amit a holokauszt-túlélő rám ruházott, átadott nekem, az akár a filmben, akár különböző kutatómunkákba beillesztve biztonságban van, mondhatni letétbe helyezve. Tehát hozzáférhetővé a jövő kutatói számára, akiknek már nem adatik meg, hogy első kézből tudjanak információkat szerezni valakitől, aki túlélte a vészkorszakot” – fejtette ki a rendező.
Csibi László 2017-ben készített riportfilmet az azóta elhunyt kolozsvári Nussbaum Lászlóról
Fotó: Csibi László/Facebook

Miként működött, működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus évtizedeiben – ezt járja körül Csibi László kolozsvári rendező frissen elkészült dokumentumfilmje, A szocializmus hátsó bejárata. Az alkotásról Csibi Lászlót kérdeztük.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!