Fotó: Szigeti Vajk István
Székelyföldi körútját Marosvásárhelyen zárta Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki a Nemzeti Színházban szervezett szerda esti fellépése előtt a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) meghívottjaként a Bolyai Farkas Gimnáziumban beszélt önmagáról, találkozásáról a népmese és népzene világával, gyűjtéseiről.
2015. március 11., 17:102015. március 11., 17:10
2015. március 11., 17:102015. március 11., 17:10
Csíky Boldizsár, a KZST elnöke kérdezgette a vendéget többek közt arról, hogy mikor és hogyan találkozott a népmesékkel, van-e olyan kedvenc zenéje, amely a leginkább megihleti, amikor mesét mond, mikor járt legelőször Moldvában.
A zene is inspirálja és a természet is – jött a válasz az egyik kérdésre, hiszen „a madarak tavaszi zenéje annyira leköti, hogy mozdulni sem tud, csupa ígéret a zenéjük, olyan ugrásra kész, mint az elfojtott szerelem”. Ezért úgy érzi az előadóművész, hogy bizonyos meséknek zenével megtoldva megnő a jelentősége.
Példának Káin és Ábel történetét hozta fel, amelyből hiányolta a furulya hangját, ezért, mikor azt mesélte, a báránykák megszólaltatását nem hagyhatta ki, tehát belebégetett. „Bee-bee, ennyit tettem hozzá, és ettől kedvessé vált az egész” – mutatta be „újítását” Berecz András, aki azt is elárulta, hogy amikor először hallott népzenét, akkor csodálkozott, hogy miképpen is tudott élni addig nélküle.
A moldvai zenével először 1977-ben találkozott egy bakelitlemez jóvoltából, és akkor azt érezte, hogy el kell jutni Moldvába. Ez a vágya 1979-ben teljesült is. Két hétig úgy járta a moldvai csángó falvakat, hogy „az angyalok vigyáztak” rá, aztán az angyaloknak más elfoglaltságuk akadt, mert a milícia letartóztatta, és arról faggatta, hogy mi keresnivalója van azon a vidéken, és arra figyelmeztette, hogy a román népköltészet akkora kincs, hogy azt nem szabad külföldre vinni. Később bulgáriai török falvakban is végzett gyűjtőmunkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!