
Fotó: Szigeti Vajk István
Székelyföldi körútját Marosvásárhelyen zárta Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki a Nemzeti Színházban szervezett szerda esti fellépése előtt a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) meghívottjaként a Bolyai Farkas Gimnáziumban beszélt önmagáról, találkozásáról a népmese és népzene világával, gyűjtéseiről.
2015. március 11., 17:102015. március 11., 17:10
Csíky Boldizsár, a KZST elnöke kérdezgette a vendéget többek közt arról, hogy mikor és hogyan találkozott a népmesékkel, van-e olyan kedvenc zenéje, amely a leginkább megihleti, amikor mesét mond, mikor járt legelőször Moldvában.
A zene is inspirálja és a természet is – jött a válasz az egyik kérdésre, hiszen „a madarak tavaszi zenéje annyira leköti, hogy mozdulni sem tud, csupa ígéret a zenéjük, olyan ugrásra kész, mint az elfojtott szerelem”. Ezért úgy érzi az előadóművész, hogy bizonyos meséknek zenével megtoldva megnő a jelentősége.
Példának Káin és Ábel történetét hozta fel, amelyből hiányolta a furulya hangját, ezért, mikor azt mesélte, a báránykák megszólaltatását nem hagyhatta ki, tehát belebégetett. „Bee-bee, ennyit tettem hozzá, és ettől kedvessé vált az egész” – mutatta be „újítását” Berecz András, aki azt is elárulta, hogy amikor először hallott népzenét, akkor csodálkozott, hogy miképpen is tudott élni addig nélküle.
A moldvai zenével először 1977-ben találkozott egy bakelitlemez jóvoltából, és akkor azt érezte, hogy el kell jutni Moldvába. Ez a vágya 1979-ben teljesült is. Két hétig úgy járta a moldvai csángó falvakat, hogy „az angyalok vigyáztak” rá, aztán az angyaloknak más elfoglaltságuk akadt, mert a milícia letartóztatta, és arról faggatta, hogy mi keresnivalója van azon a vidéken, és arra figyelmeztette, hogy a román népköltészet akkora kincs, hogy azt nem szabad külföldre vinni. Később bulgáriai török falvakban is végzett gyűjtőmunkát.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!