Fotó: Szigeti Vajk István
Székelyföldi körútját Marosvásárhelyen zárta Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki a Nemzeti Színházban szervezett szerda esti fellépése előtt a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) meghívottjaként a Bolyai Farkas Gimnáziumban beszélt önmagáról, találkozásáról a népmese és népzene világával, gyűjtéseiről.
2015. március 11., 17:102015. március 11., 17:10
2015. március 11., 17:102015. március 11., 17:10
Csíky Boldizsár, a KZST elnöke kérdezgette a vendéget többek közt arról, hogy mikor és hogyan találkozott a népmesékkel, van-e olyan kedvenc zenéje, amely a leginkább megihleti, amikor mesét mond, mikor járt legelőször Moldvában.
A zene is inspirálja és a természet is – jött a válasz az egyik kérdésre, hiszen „a madarak tavaszi zenéje annyira leköti, hogy mozdulni sem tud, csupa ígéret a zenéjük, olyan ugrásra kész, mint az elfojtott szerelem”. Ezért úgy érzi az előadóművész, hogy bizonyos meséknek zenével megtoldva megnő a jelentősége.
Példának Káin és Ábel történetét hozta fel, amelyből hiányolta a furulya hangját, ezért, mikor azt mesélte, a báránykák megszólaltatását nem hagyhatta ki, tehát belebégetett. „Bee-bee, ennyit tettem hozzá, és ettől kedvessé vált az egész” – mutatta be „újítását” Berecz András, aki azt is elárulta, hogy amikor először hallott népzenét, akkor csodálkozott, hogy miképpen is tudott élni addig nélküle.
A moldvai zenével először 1977-ben találkozott egy bakelitlemez jóvoltából, és akkor azt érezte, hogy el kell jutni Moldvába. Ez a vágya 1979-ben teljesült is. Két hétig úgy járta a moldvai csángó falvakat, hogy „az angyalok vigyáztak” rá, aztán az angyaloknak más elfoglaltságuk akadt, mert a milícia letartóztatta, és arról faggatta, hogy mi keresnivalója van azon a vidéken, és arra figyelmeztette, hogy a román népköltészet akkora kincs, hogy azt nem szabad külföldre vinni. Később bulgáriai török falvakban is végzett gyűjtőmunkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!